Az intézet a három budapesti műszaki főiskola integrációjával egyidejűleg 2000. január 1-én került a Kandó Kálmán Műszaki Főiskoláról a Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Karra. Az intézet története 1970-re nyúlik vissza, feladata a társadalomtudományok oktatása volt a Kandó Főiskolán. A tanszék, illetve 1979-től az intézet mindig kiemelt szerepet vállalt a műszaki értelmiségi képzésben, abban, hogy a leendő villamosmérnökök magas szintű szakmai felkészültségük mellett társadalmi-gazdasági problémákra is nyitottak legyenek, s ehhez megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek.
A Műszertechnikai és Automatizálási Intézet négy szakmai modul oktatását folytatja:
elektronikai orvostechnikai műszerek és tesztelés,
felügyeleti informatika és elektronikus vagyonvédelem,
automatizált gyártórendszerek,
számítógépes folyamatautomatizálás.
Az intézeti modul tárgyak oktatásán kívül számos kari és telephelyi tárgy oktatását végezzük. Az intézet munkatársai a kovetkező területeken végeznek jelentős kutatói munkát:
objektumok és eszközök távfelügyelete,
épületek energia menedzsmentje,
berendezések tesztelése,
gyártósorok tervezése és járulékos automatizálása,
algoritmusok és eljárások tervezése.
Intézetünk több, mint 150 ipari céggel van napi kapcsolatban, amelyek egyrészt hallgatóink számára kooperatív képzési helyeket biztosítanak, másrészt közös kutatási és innovációs fejlesztésekben veszünk részt. Az utóbbi években hallgatóink számos nemzetközi és hazai diák versenyen értek el szép eredményeket. 2010-ben intézetünk rendezte a Magyarok a Marson versenyt és kutatási helyszínt biztosít a Google Lunar Xprize verseny csapatának.
Az Automatika Intézet által gondozott Automatizálási szakirányon végzett hallgatók képesek a villamosmérnöki szakterületen felmerülő tervezési- és számítási részfeladatokban a számítógép magabiztos alkalmazására, a számítógéppel segített tervezési- és üzemeltetési feladatok megoldására. A szakirányon belül kimagasló szintű a méréstechnika, az automatika, a digitális technika, a teljesítményelektronika, a villamos gépek, a villamos hajtások és az alkalmazott informatika oktatása, mivel ezek a tárgyak képezik a szakirány alapjait.
Szakirányú modulok
Az érdeklődő hallgatók számára az Intézet az Automatizálási szakirányon belül a következő választékot kínálja az alkotó készség további fejlesztésére szolgáló szakirányú modulokból:
A villamosenergia-ellátás napjaink egyik alapvető szolgáltatásává vált. A hagyományos erőművi- és szállítási technológiák mellett ebben az iparágban is megjelentek a legkorszerűbb eljárások.
A Villamosenergetikai Intézet oktatási és kutatási tevékenysége során a hagyományos és legkorszerűbb technológiákat kívánja átadni a villamosenergia-ipar jövőbeni derékhadát képező műszaki személyzetnek, illeszkedve az üzemeltetési és fejlesztési feladatokhoz. Ehhez ma már az erősáramú ismereteken kívül magasfokú informatikai, számítástechnikai és elektronikai ismeretek is szükségesek. A rendszer-szemléletű alapképzést az új tudományos-műszaki eredmények gyors, rugalmas elsajátítására alkalmas modulrendszerben választható tantárgyak egészítik ki.
A képzés folyamatos korszerűsítésével egyre nagyobb szerepet kapnak az oktatásban az alábbi részterületek:
gazdaságos villamosenergia-termelés új módjai
számítógépes folyamatirányítás a villamosenergia-iparban, SCADA rendszerrek
elektronikus- és mikroprocesszoros védelmek
nagyfeszültségű berendezések állapotellenőrzése
energetikai irányítástechnika és méréstechnika
energetika és környezetvédelem
az energetikai piac liberalizációjának műszaki gazdasági hatásai
megújuló energiaforrások kutatása
Smart mérők és Smart grid
relévédelem fejlesztés
fogyasztó oldali befolyásolást érintő vizsgálatok
transzformátor monitoring rendszer
villamosenergia minőségi mérések, stb.
Az oktatást támogatja az intézet hét laboratóriuma, az alapoktól a legkorszerűbb megújuló energetikai mogoldások bemutatásával.
A Mikroelektronikai és Technológia Intézet széles szakmai területen magas szintű elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt hallgatóinak a villamosmérnöki alapozó tudományokban és a Mikroelektronika és technológia szakirányon az alábbi speciális területeken:
világítástechnika,
környezetvédelem,
minőségfejlesztés,
szenzortechnika.
A képzést jól felkészült oktatóink biztosítják, akiknek 45%-a tudományos doktori fokozattal rendelkezik. Az oktatást kutatási műhelyek és jól felszerelt laboratóriumok segítik. Posztgraduális képzés keretében az Intézet évtizedek óta folyamatosan képez, az országban egyedülállóan, világítástechnikai szakmérnököket, akik iránt jelentős ipari igény mutatkozik.
Az intézetnek az elmúlt évek során végzett szakmai munkáját nagyszámú sikeresen megoldott ipari megbízásos feladat, és több száz publikáció fémjelzi. Oktatóink tevékenyen részt vállalnak nemzetközi szervezetek és hazai tudományos egyesületek munkájában is.
A HTI oktatási profilja lényegében a teljes híradástechnika szakterületét lefedi. Tanterveink folyamatosan megújulnak, hiszen igyekszünk a szakma gyors fejlődését mind az elméleti, mind gyakorlati képzésben követni. Laboratóriumaink korszerűen felszereltek, az ipar és a szolgáltatás szereplőinek segítségével műszerparkunkat folyamatosan fejlesztjük.
Az alapozást és szaktárgyi ismeretek átadását követően hallgatóink az alábbi szűkebb szakterületeket, modulokat választhatják: Távközlési hálózatok, Infokommunikációs hálózatok, Szélessávú optikai és RF kommunikáció, Média technológia és kommunikáció.
Részt veszünk több BSC és MSC képzésben valamint a villamos- és médiatechnológus mérnök asszisztens képzésben is. Rendszeresen végzünk az ipari partnereink számára kutatás/fejlesztési és innovációs munkákat.
A Mechatronikai és Járműtechnikai Intézet, ill. jogelődjei a Gép- és Gépszerkezettan Tanszék, a Gép- és Rendszertechnikai Intézet, a Gépészeti és Rendszertechnikai Tanszék / Intézet a Bánki Donát főiskola megalakulása óta működik.
Az intézet jelenleg a Gépészmérnöki szak járműtechnika szakirányának és a Mechatronika szaknak a gondozója.
Az intézet oktató munkájában és kutató-fejlesztő tevékenységében is nagyon fontos szerep jut a laboratóriumoknak, melyekben az alapképzés (BSc) és a mesterképzés (MSc) követelményeinek is megfelelő színvonalú, korszerű berendezések találhatók.
Az intézet nemzetközi és belföldi kapcsolatai révén kapcsolódik be a tudományos életbe.
Az oktatók folyamatosan képezik magukat, egyre több a minősített (PhD).
A Gépészeti és Biztonságtudományi Intézet első jogelődje a Felsőfokú Gépipari Technikum létrejöttekor, 1962. október 1-én megalakult Műszaki Tanszék, 1999-ben alakult a Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet, a jelenlegi szervezet pedig 2015-ben jött létre.
Az intézet a következő szakok képzésének felelőse: Gépészmérnöki alapszak géptervezés szakirány, Had- és biztonságtechnikai mérnöki alapszak, Biztonságtechnikai mérnöki mesterszak, Munkavédelmi szakember és Munkavédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzési szakok.
Az intézet két tanszékre és egy kiemelt szakcsoportra tagozódik az alábbiak szerint:
Gépszerkezettani Intézeti Tanszék
Műszaki alaptudományok szakcsoport
Gépelemek, gépszerkezetek szakcsoport.
Biztonságtechnikai Intézeti Tanszék és Munkavédelem kiemelt szakcsoport
A műszaki és részben természettudományos alaptárgyak, valamint a gondozott szaktárgyak oktatását 6 korszerűen felszerelt, folyamatosan fejlesztett laboratórium segíti. Az oktatók 45%-a rendelkezik tudományos fokozattal. Az intézet nemzetközi és belföldi kapcsolatai révén kapcsolódik be a tudományos életbe, munkatársaink intenzív K+F, illetve publikációs tevékenységet folytatnak.
Az Intézet nevében is egyenes folytatója az 1879-ben alapított elődintézménynek, a 19. század fordulóján híressé vált „Technológia”-nak. Az Intézet a nagy hagyományokkal bíró Mechanikai Technológiai, majd Anyag-és Alakítástechnológiai Tanszék, valamint a Gépgyártástechnológiai Tanszék összevonásával, az intézményi integrációval egy időben, 2000-ben jött létre. A széles kapcsolatrendszert megtartva a két intézeti egység harmonikusan, egymás munkáját segítve végzi oktatási, fejlesztési és kutatási munkáját.
Az Intézet fő tevékenységi területei az alakítástechnológiai, a hőkezelési és hegesztési, valamint a forgácsolástechnológiai, a szerszámozási, a számítógépes tervezési és gyártási, a méréstechnikai és minőségügyi, továbbá a fémtani és a szerelési folyamatokhoz kapcsolódnak. Jelentős értékű gépparkkal, technológiai berendezéssel és vizsgáló műszerrel rendelkezünk, melyek oktatásban való hatékony alkalmazása, kutatási hasznosítása, széleskörű ipari-gazdasági együttműködések kiépítése céljaink meghatározó elemei.
Az egyetem PPP típusú bérleményi kollégiuma, egy négyemeletes épület 2 és 3 ágyas összkomfortos lakóegységekkel, illetve 2+2 ágyas apartmanokkal kialakítva. A kollégium a pesti oldalon található jó tömegközlekedés mellett. Az egyetemi kollégium tagkollégiumaként, mint önálló szervezeti egység működik. A működés a tagkollégiumi igazgató irányításával és a Tagkollégiumi Hallgatói Önkormányzat közreműködésével valósul meg. Férőhelyek száma 392 fő. Minden lakóegységben található Internet, kábel TV és belső telefoncsatlakozás, illetve saját konyha (főzési, melegítési lehetőséggel, illetve hűtőszekrénnyel felszerelve), továbbá WC és fürdőszoba. A recepció mellett lévő mosókonyhában 4 db hallgatói használatú automata mosógép van elhelyezve. Az épületben tanulószobák is találhatók. Az autóval, motorral rendelkező hallgatók külön térítési díj mellett a zárt parkolót, illetve a mélygarázst is igénybe vehetik.
English
Magyar