A Budapesti Műszaki Főiskola Szenátusa 2009. szeptember 7-ei ülésének határozatában rögzítette, hogy az intézmény teljesítette az egyetem megnevezés használatának törvényi kritériumait.
A Budapesti Műszaki Főiskola vezetése a fentiek alapján – a Gazdasági Tanács és a Szenátus támogatásával – kezdeményezte az Oktatási és kulturális miniszter útján a Magyar Országgyűlésnél – az Ftv. 18. §-a alapján – az intézmény egyetemmé nyilvánítását. Indítványozta továbbá az első fővárosi egyetemként Zsigmond király által 1395-ben alapított, majd 1410-ben újjáalapított egyetem hagyományait követve Óbudai Egyetem néven való bejegyzést a felsőoktatási törvény 1. számú mellékletének módosításával.
Az Országgyűlés 2009. november 23-án elfogadta a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/10877. számú törvényjavaslatot, melyet a Magyar Köztársaság elnöke 2009. december 11-én kézjegyével ellátott (megjelent a Magyar Közlöny 2009. 181. számában). A 2010. január 1-jével hatályos érintett szövegrész:
45. § Az Ftv. 1. számú mellékletében az „Állami egyetemek” alcím az „Óbudai Egyetem, Budapest”, továbbá a „Nem állami főiskolák” alcím a „Golgota Teológiai Főiskola, Vajta” szövegrésszel a magyar abc által meghatározott felsorolás rendje szerint egészül ki.”
Az Óbudai Egyetem a Budapesti Műszaki Főiskola, illetve a jogelődök, a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, a Könnyűipari Főiskola általános és teljes körű jogutódja.
Az egyetemalapításnak emléket állítva, az évenkénti egyetemi rendezvények sorába a Szenátus beiktatta az Óbudai Egyetem Napját, mely minden év november 23-án kerül megrendezésre.
Az Óbudai Egyetem a globális felsőoktatási piac aktív és elismert szereplőjeként minőségi és versenyképes szolgáltatást nyújtó intézmény, amely az európai felsőoktatási térség részeseként tevékenyen és elkötelezetten vesz részt a tudásalapú társadalom és gazdaság létrehozásában
Az intézmény 2014. július 1-jéig öt karon – a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki, a Keleti Károly Gazdasági, a Neumann János Informatikai, a Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karon – budapesti és székesfehérvári telephelyen folytatta oktatási és kutatási tevékenységét.
A Kormány 1139/2014. (III. 14.) számú határozata alapján 2014. július 1-jén Székesfehérváron megalakult az Óbudai Egyetem hatodik kara, az Alba Regia Műszaki Kar.
Az új kar az Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központjának, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának integrációja révén jött létre.
Az egyetem az oktatás tartalmának kialakításában egyensúlyra törekszik az időtálló alapismeretek és a gyakorlati életre való közvetlen felkészülést segítő ismeretek és ezek alkalmazása között, továbbá hangsúlyt helyez a hallgatók idegennyelvi képzésére. Minden hallgató számára biztosított az Internet hozzáférés, a számítógépes hálózat, valamint a könyvtárhálózat használata. Az egyetem tornatermeivel és sportpályákkal gondoskodik a hallgatók mozgásigényének kielégítéséről, s saját fenntartású kollégiumokkal, valamint bérelt férőhelyekkel biztosítja a rászorulók döntő hányadának elhelyezését.
Az Óbudai Egyetem széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, szakmai gyakorlatra, részképzésre évente több mint száz hallgató utazhat európai és esetenként tengerentúli felsőfokú intézményekbe. A kooperatív képzés kiterjesztése a hallgatók egyre növekvő rétegének biztosítja a szakdolgozatok üzemi környezetben való elkészítését, a szakmai gyakorlat megszerzését. Hallgatóink bekapcsolódhatnak az egyetem kutató-fejlesztő tevékenységébe, tudományos diákköri mozgalmába.
Az egymásra épülő képzési szintekről kikerülő hallgatók magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültséget igazoló, nemzetközileg elismert mérnöki oklevelet kapnak, s a legkiemelkedőbbek egyetemi tanulmányaik után egyetemi diplomát, majd PhD tudományos fokozatot szerezhetnek.
Az Óbudai Egyetem képzési programjának középpontjában az akadémiai program teljes vertikumának biztosítása áll: a gyakorlatorientált, erős elméleti alapokon nyugvó, minőségi alapképzés mellett, magas színvonalú, versenyképes mesterképzés folytatása. Napjainkban 14 alap-, 9 mesterszakon, 3 doktori iskolában folyik a képzés. Programjában szerepel továbbá felsőoktatási szakképzés, valamint szakirányú továbbképzés nappali, esti és levelező tagozaton, illetve távoktatási formában.
A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon az alapképzésben magyar nyelvű gépész-, had- és biztonságtechnikai-, mechatronikai mérnökök, illetve német nyelvű gépészmérnökök, valamint műszaki szakoktatók képzése folyik. A kiemelkedő képességű hallgatók tanulmányaikat biztonságtechnikai mérnöki, magyar és angol nyelvű mechatronikai mérnöki, valamint mérnöktanári mesterszakon folytathatják.
A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon az alapképzés keretében villamosmérnököket képeznek. A kar a villamosmérnök alapképzésre építve mérnöktanár mesterszakon is kínál képzést a továbbtanulni szándékozóknak.
A Keleti Károly Gazdasági Kar az alapképzés során műszaki menedzser, gazdálkodási és menedzsment szakon, kereskedelem és marketing, a mesterképzés keretében vállalkozásfejlesztés és mérnöktanár szakokon folytat képzést.
A Neumann János Informatikai Kar feladata az elismert, gyakorlatorientált mérnök informatikus alapszak, az alkalmazott matematika, a magyar, valamint angol nyelvű mérnök informatikus mesterszak gondozása. A mérnök informatikus alapképzéshez kapcsolódóan a kar mérnöktanár mesterszakon is kínál képzést.
A Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar a könnyűipari mérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki és környezetmérnöki alapszakokon, valamint a könnyűipari mérnöki és mérnöktanári mesterszakon folytat oktatást.
Az Alba Regia Műszaki Kar Székesfehérvárott öt alapszakon, villamosmérnök, műszaki menedzser, mérnök informatikus, földmérő és földrendező mérnöki, igazgatásszervező (2014 szeptemberétől közigazgatás-szervező), két mesterszakon, mechatronikai mérnök, birtokrendező mérnöki szakon folytat oktatást.
A Trefort Ágoston Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ a műszaki alapszakokhoz illeszkedve karközi együttműködésben biztosít műszaki szakoktató alapképzést és mérnöktanári mesterképzést.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2012. február 24-ei ülésén akkreditálta az Óbudai Egyetem mérnök informatika szakirányú mérnöktanár mesterszakját az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karára székhelyen kívüli képzésként.
Az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara napjainkban a vajdasági magyarság egyetlen egyetemi egysége, amely magyar tannyelvű oktatás folytat. A kar alapításakor stratégiai cél volt, hogy ne csak a tanító- és óvópedagógus képzésben, hanem a tanárképzésben is részt vállaljon, hiszen a vajdasági magyarság körében nagy a minősített pedagógusok hiánya.
A mérnöktanár (mérnök informatikus) mesterszakos képzés 2012 szeptemberében indult az Újvidéki Egyetemmel kötött együttműködési szerződés alapján.
Intézményünk 2013-ban csatlakozott az Európai Unió és Brazília között létrehozott „Science without Borders” programhoz, melynek célja brazil egyetemi hallgatók Európában történő részképzésének elősegítése. A brazil kormány kérésének megfelelően első körben az egyetem három angol nyelvű BSc és két PhD programját kínálta fel a brazil egyetemisták részére. Az eltelt időszakban az alapszakok száma négyre bővült, melynek eredményeképpen a hallgatói létszám mára meghaladta a százas nagyságrendet.
2014 szeptemberétől a nemzetközi hallgatók jelenléte is jelentősen átalakult. Több, mint 70 Erasmus programban résztvevő hallgató kezdte meg tanulmányait rövid távú mobilitási programjában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott Stipendium Hungaricum ösztöndíjnak köszönhetően megjelentek a teljes képzési ciklusban tanuló külföldi hallgatók is az egyetem falai között, akik 5 alapképzési-, 3 mesterszintű képzési szakon folytathatnak tanulmányokat, illetve 3 doktori iskolánkban lehetnek részesei a tudomány magasabb szintű elsajátításának.
A külföldi hallgatók jelenléte hozzájárul az egyetem nemzetközi kapcsolatainak erősítéséhez, az intézmény tágabb környezetének fejlődéséhez is.
A Kárpát-medencei székhelyen kívüli képzések bővítését jelentette az Erdélyben a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal kötött együttműködési megállapodás, mely levelező könnyűipari mérnök alapképzési szak indítását fogalmazta meg Székelyudvarhelyre.
2014. szeptember 1-jén az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ részeként a Kárpát-medencei Online Oktatási Centrum (K-MOOC) megnyitotta kapuit.
A K-MOOC mind nevében, mind céljában szorosan kapcsolódik a világon egyre népszerűbb és egyre elterjedtebb Massive Open Online Courses (MOOC) rendszerhez. Az elnevezésben a „massive” a tömegoktatási célt, az „open” az összes oktatási anyag szabad hozzáférhetőségét, míg az „online” a tetszőleges böngészővel, tetszőleges számítógépen vagy mobil eszközön történő elérhetőséget jelenti. A magyarországi felsőoktatási intézmények közül elsőként az Óbudai Egyetem négy kurzussal indította el ezt a hasznos és jövőbe tekintő kezdeményezést, amely így kiszolgálja a Kárpát-medencében és különösen a határon túli magyar tannyelvű képzést folytató felsőoktatási intézményeket.
Az egyetemi fejlesztések a képzési létszámban is visszatükröződnek. Az egyetem alapítása óta folyamatosan nőtt a hallgatói létszám, 2014-ben meghaladta a 13.000 főt.
Az egyetem oktatástól elválaszthatatlan küldetése és célja a kutatás versenyképes művelése. Ennek érdekében a tudás létrehozását és hasznosítását támogató környezetet biztosít az akadémiai értékek kibontakozásának és az ipari partnerekkel végzett kutatás-fejlesztési tevékenység kiterjesztésének. A hazai és nemzetközi kutatási programok részeként ez irányú tevékenysége átfogja a célzott alap- és alkalmazott kutatást, a fejlesztést és innovációt az oktatási profiljához tartozó tudományterületeken.
A kutató-fejlesztő és innovációs tevékenység a tudománypolitikai stratégia megvalósítását biztosító Egyetemi Kutató és Innovációs Központ szervezeti egységeiben valósul meg. Jelen pillanatban 5 tudásközpontban folyik a magas szintű tudományos tevékenység.
Az Egyetemi Innovációs és Kutatóközpont mellett kompetencia központok hálózata jött létre.
Az intézmény tudományos műhelyei jelentik azt az ösztönző keretet, amelyen belül különböző intézetek, illetve karok szakembereinek integrált együttműködése révén a profiljukba tartozó területek kutatása a korábbiakhoz képest még magasabb szinten és eredményesebben folytatható. E műhelyek egyúttal a doktori képzés tudományos hátterének biztosítására is hivatottak.
Több tudományterületen nemzetközileg is elismert kutató központ és tudományos műhely működik. Az Óbudai Egyetem kiemelkedő jelentőségű nemzetközi szervezetek, így az EUA, a SEFI, az IEEE, az IGIP tagja.
Az Óbudai Egyetem közel 300 nemzetközi együttműködési szerződéssel rendelkezik több mint 40 ország intézményeivel. A megállapodások tudományos, kutatási, oktatás- és képzésfejlesztési együttműködésre, konferenciaprogramok közős szervezésére, tudományos közlemények megjelentetésére, oktatói és hallgatói cserékre irányulnak mindkét fél számára előnyös kapcsolatot létesítve.
A kiváló hazai és külföldi szakemberekből válogatott nemzetközi szerkesztőbizottsággal működtetett Acta Polytechnica Hungarica című egyetemi tudományos folyóirat bekerült a Google Scholar adatbázisába, a Thomson Reuters felvette az információterjesztési körébe, és a Science Citation Index Expanded (SciSearch®), valamint a Journal Citation Reports/Science Edition mutatókkal is ellátta.
Az egyetem gyakorlatorientált képzésénekeredményességét a nemzetközi és hazai versenyeken elért hallgatói sikerek jelzik. Közülük is kiemelkednek a tésztahíd-építő házibajnokságokon, a RECCS kárpátmedencei, valamint a kanadai világbajnokságokon, a Design Challenge robotépítő, a Bosch Elektromobil, Mitsubishi-Scholarship, Pneumobil, Shell Eco-marathon, a HajósGyörgy Matematika, a PLC irányítástechnikai programozó versenyek.
Hallgatóink tanulmányi munkájuk mellett eredményesen szerepelnek országos és nemzetközi sportversenyeken is.
A XIX. század elején a magyar ipar, az iparos-képzés színvonala elmaradt a fejlett államokhoz viszonyítva. Elődeink közül többen tettek kísérletet a körülmények megváltoztatására. Közülük is kiemelkedik báró Eötvös József, a középfokú ipariskola eszmei megteremtője, aki vallás- és közoktatásügyi miniszterként kezdeményezte, hogy a kormány a fővárosban központi mintaiskolát szervezzen és hozzon létre a nagyipar előmunkásainak és művezetőinek képzésére.
Eötvös József megkezdett munkáját dr. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter folytatta, aki számos intézmény életre hívása mellett 1879-ben megalapította a Budapesti Állami Közép Ipartanodát.
Az újonnan alapított állami közép ipartanoda igazgatóságától a következő sorokat vesszük: A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium f. évi november hó 2-dik napján Bodzafa u. 28. sz. alatt egy közép ipartanodát nyit meg, amelyben a nagyipar számára előmunkások és művezetők képeztetnek.
(közlemény)
Dr. Trefort még egy olyan új intézményt alapított, amely hazánk ipari fejlődésére és az iskola életére is jelentős kihatással volt: létrehozta a Technológiai Iparmúzeumot. A két intézmény kezdeti működését követően Trefort a múzeumot és az ipartanodát szerves kapcsolatba hozta, az ipartanoda igazgatóját, Hegedűs Károlyt bízta meg a múzeum vezetésével és főfelügyeletével főigazgatói minőségben.
Igényként fogalmazódott meg, hogy a két intézményt közös épületbe telepítsék, melyre a Nagykörúton, a Népszínház épülete mögött, a tűzőrségi laktanya helyén nyílt lehetőség. Itt épült fel – ahogy a Pesti Napló krónikása írja – a magyar iparügy palotája, a Közép Ipartanoda és a Technológiai Múzeum új otthona.
Az 1896-os tantervmódosítás és a szervezeti szabályzat változtatását követően az iskola a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola címet kapta. A rendelet első paragrafusa szerint:
...célja és feladata, hogy a hazai gyáripar, a közlekedési vállalatok és a mezőgazdaság számára gépészeket, vegyészeket, művezetőket, előmunkásokat és általában olyan szakembereket képezzen, akik idővel önálló iparosokká, kisebb ipartelepeknek s gyáraknak vezetőivé, továbbá hogy a hazai fém- és vasipar, valamint a faipar azon ágaiban, amelyeket a tanítás körébe felvett – önálló mesterekké lehessenek.
1898-ban létesült a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola. A középfokú szakiskola képzésének célja az órás- és mechanikai ipar számára szakképzett munkásokat, segédeket, önálló iparosokat növelni, s ezáltal a hazai órás- és mechanikai ipart fejleszteni, különösen pedig annak korszerűvé tételéhez szükséges szakképzettséget terjeszteni. A szakiskola Budapesten, a Józsefvárosban, a Kisfaludy u. 26. szám alatt kezdte meg működését egy bérházban.
A Kisfaludy utcában az elhelyezés nagyon szűkös volt, ezért a Kereskedelemügyi Minisztérium és Budapest Székesfőváros 1901-ben – Pártos Gyula építőművész terve alapján – építtetett új iskolát a Tavaszmező utca 15. szám alatt. Az épület kapualjában elhelyezett márványtábla adta hírül az alapítókat az utókornak.
Főhomlokzatán, a szép ívű üvegmozaikban szecessziós betűkkel írva ma ez a felirat olvasható: M. K. Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola.
Az 1920/1921-es tanévben megváltozott az iskola neve; Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskola lett, ezzel is kifejezve az egyre erősödő elektrotechnikai irányultságot. Így vált az első intézménnyé Magyarországon, mely nevében is megjelenik az elektromos szó.
A Szenátus az Egyetem döntési, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési jogkörrel rendelkező testülete. A Szenátus elnöke a rektor. A szenátust illetik meg a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai.
Az általános rektorhelyettes Dr. Gáti József címzetes egyetemi docens. Feladata a rektor akadályoztatása, érintettsége, a rektori tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a rektor helyettesítése. Ellátja az Egyetem rektorának általános helyettesítését és képviseletét a főhatóságoknál, hazai és nemzetközi szervezeteknél, valamint egyéb testületeknél.
Az általános rektorhelyettes közreműködik az intézményfejlesztési terv kidolgozásában, monitoring rendszerének összeállításában és a terv végrehajtásának monitorozásában. Kapcsolatot tart a fejlesztési programok végrehajtásában érintett regionális fejlesztési bizottságokkal, intézményekkel, társadalmi szervezetekkel. Az általános rektorhelyettes irányítja az intézményi akkreditációs folyamatokat, kapcsolato tart a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal. Ellátja a Minőségirányítási Bizottság és a Kommunikációs és Marketing Bizottság elnöki feladatait, összehangolja az egyetemi szintű rendezvények előkészítését, felügyeli és szervezi a szakmai, társadalmi kapcsolatokat, irrányítja a Rektori Hivatal operatív munkáját. A Konzisztórium titkáraként az ügyrendben foglaltaknak megfelelően gondoskodik az ülések előkészítéséről, közreműködik a lebonyolításban, szervezi a határozatok végrehajtását. Szakmailag irányítja és összehangolja az Egyetem beiskolázási kommunikációs és marketing tevékenységét.
Kutatási és nemzetközi rektorhelyettes
A kutatási és nemzetközi rektorhelyettes, Dr. Nádai László egyetemi docens. A kutatási és nemzetközi rektorhelyettes alapfeladata az Egyetem kutatási és tudományos, valamint nemzetközi tevékenységével összefüggő feladatainak intézményi szintű felügyelete, szervezése és koordinálása. A kutatási és nemzetközi rektorhelyettes − a rektor által átadott hatáskörben − felelős az Egyetem tudományos, kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiájának kialakításáért, a K+F színvonalának növeléséért, az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak kialakításáért, fejlesztéséért, e területeken a jogszabályoknak megfelelő működésért.
Hatáskörébe tartozik az Egyetem kutatási, tudományos, tudományszervezési tevékenységének felügyelete, ide értve az egyetemi K+F+I és publikációs tevékenységek nyilvántartásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásnak irányítását és felügyeletét; az Egyetem szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos szakmai tevékenységének felügyelete; az Egyetem pályázati, kutatáshasznosítási, innovációs, az Egyetem ipari szerepvállalásához kapcsolódó tevékenységeinek intézményi szintű koordinálása és felügyelete; a tudományos tevékenységgel összefüggő minőségértékelési rendszer irányítása; a könyvtár- és tartalomfejlesztés stratégiai kérdései; tudományos, kutatási célú ösztöndíjak biztosításának stratégiai kérdései; a karok tudományos konferenciáinak koordinálása; a Magyar Tudomány Ünnepe egyetemi rendezvényeinek szakmai felügyelete, koordinálása; a Tudományos Tanács elnöki feladatainak ellátása, a Tudományos Tanács tevékenységének felügyelete; a nemzetközi és hazai konferencia-részvételt támogató intézményi pályázati rendszer működtetése; az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak irányítása és koordinálása; a nemzetközi mobilitási és partnerségi programok fejlesztése és irányítása; a külföldi hallgatók toborzásához kapcsolódó tevékenység irányítása; az egyetemi stratégia és intézményfejlesztési terv kialakításának irányítása, annak kidolgozásban, monitoring rendszerének összeállításában, valamint végrehajtásában való közreműködés; azon stratégiai kezdeményezések beazonosítása, vizsgálata, értékelése és koordinációja, amelyek jelentős potenciális előnnyel járhatnak az Egyetem számára; az Egyetem üzleti kapcsolatainak koordinációja, elősegítése és felügyelete, az együttműködések súlypontjainak kialakítása; a hozzá tartozó tevékenységek szabályozásának kialakítása.
Regionális fejlesztési ügyekért felelős rektorhelyettes
Az Egyetem regionális fejlesztési ügyekért felelős rektorhelyettese Dr. Tick József egyetemi docens. Alapfeladata az Egyetem nyugat-, és közép-kelet-európai oktatási-, képzésfejlesztési-, és kutatási kapcsolataival, együttműködéseivel összefüggő feladatainak intézményi szintű felügyelete, szervezése és koordinálása.
Hatáskörébe tartozika a nyugat- és közép-európai országok társ felsőoktatási intézményeivel a kapcsolatfelvétel, közös pályázati, oktatási-képzésfejlesztési együttműködési lehetőségek feltárása; közös képzések, kettős oklevelek kiadási lehetőségeinek felkutatása, képzési programok átvételének előkészítése, a jó gyakorlatok kölcsönös megosztása, a kétirányú tudástranszfer elősegítése; regionális együttműködési megállapodások előkészítése, előterjesztése az egyetemi testületek elé, a megállapodások bevezetésének koordinálása; az intézményfejlesztési terv kidolgozásában és végrehajtásában való közreműködés.
Tevékenysége során a kutatási és nemzetközi rektorhelyettessel és az oktatási főigazgatóval való együttműködés, a programok kidolgozása során szoros kapcsolat fenntartása az Egyetem oktatási és kutatási szervezeti egységeivel.
Oktatási főigazgató
Az Óbudai Egyetem oktatási főigazgatója Kártyás Gyula c. egyetemi docens. Az oktatási főigazgató a rektor oktatási ügyekben illetékes helyettese, a rektornak közvetlenül alárendelten látja el feladatait. Az oktatási főigazgató − a rektor által átadott hatáskörben − felelős az Egyetem oktatási stratégiájának kialakításáért, az oktatási tevékenység színvonalának növeléséért és e területen a jogszabályoknak megfelelő működésért.
Feladatai közé tartozik az Egyetemen folyó képzési tevékenység koordinálásával kapcsolatos egyetemi szintű teendők ellátása, az ügyintézés felügyelete, szakmai irányítása és ellenőrzése, az oktatással kapcsolatos egyetemi szabályzatok tervezeteinek és módosításának tartalmi előkészítéseaz intézmény oktatási tevékenységének fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó koncepciók kidolgozása és végrehajtásának szervezése, a szakindítási, szakalapítási kérelmek előkészítésének egyetemi szintű koordinálása, a javaslatok elkészítése és Szenátus elé terjesztéseIrányítja az egyetemi szintű tantervi irányelvek kidolgozását, a tananyagellátással kapcsolatos feladatok. Ellátja a felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatos egyetemi szintű koordinációs feladatokat,felelős a Neptun rendszer adatállományának szakmai tartalmáért, a Neptun Hallgatói Tanulmányi, Információs és Pénzügyi Rendszer működtetését felügyeli rektor által átruházott jogkörben dönt a felvételi fellebbezési ügyekben, betartatja a hallgatói követelményrendszer szabályzat előírásait. Közreműködik az intézményfejlesztési terv kidolgozásában és végrehajtásában. Irányítja az oktatási tevékenységgel összefüggő minőségértékelési rendszert, különös tekintettel az oktatói munka hallgatói véleményezésére és az oktatói teljesítmény mérésére.
Az oktatási főigazgató kapcsolatot tart az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal.
Dékánok
A dékán a kar vezetője, törvényes képviselője, aki felett a teljes körű munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja. A dékán feladat- és hatásköre többek között a karon folyó képzési és tudományos kutatási, igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása, összehangolása, ellenőrzése, a kar rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok, vagyon és más források feletti jogszabályok szerinti rendelkezés, a kari szervezeti egységek irányítása. A dékán feladat- és hatáskörét részletesen a Szervezeti és Működési Rend szabályzata tartalmazza.
Az Óbudai Egyetem dékánjai karonként az alábbi személyek
Keleti Károly Gazdasági Kar (KGK) Dr. Medve András egyetemi docens
Neumann János Informatikai Kar (NIK) Dr. Molnár András egyetemi docens
Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar (RKK) Dr. Kisfaludy Márta egyetemi docens
Központ főigazgató
Az Óbudai Egyetem központjának, a Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központnak (TMPK) a vezetője Prof. Dr. Tóth Péter egyetemi tanár, aki felett a teljes körű munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja. A főigazgató feladat és hatáskörébe tartozik a központ törvényes képviselete, a központban folyó képzési és tudományos kutatási, igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása, összehangolása, ellenőrzése, a központ rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok vagyon és más források feletti – jogszabályok szerinti – rendelkezés. Irányítja a központ szervezeti egységeit, a központ főigazgató-helyettes munkáját.
EKIK IT elnök
Az Egyetem által létesített Egyetemi Kutató, Innovációs és Szolgáltató Központ (EKIK) több tudomány- és szakmai területen folytat tudományos kutató-fejlesztő-innovációs tevékenységet, valamint tudományszervezési és oktatási tevékenységet. Az EKIK a kutatási és nemzetközi rektorhelyettes irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység
Az EKIK által folytatott kutatási, képzési és szolgáltató, valamint gazdálkodási tevékenységet öt főből álló Irányító Testület (IT) felügyeli és ellenőrzi. Az EKIK IT tagjait az EKIK Tanács javaslatára a Szenátus véleményének meghallgatásával a rektor bízza meg, elnökét az alakuló ülésen az IT tagjai közül maga választja meg.
Az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ Irányító Testületének elnöki feladatait Prof. Dr. Rudas Imre egyetemi tanár látja el.
Kancellária
Gazdasági igazgató
Az Egyetem gazdasági igazgatója Handl Gyula, aki szervezi az igazgatóság ügyviteli tevékenységét, megtervezi a költségvetési és egyéb központi pénzügyi forrásokat az egyetemi és a kari vezetéssel együttműködve. Gondoskodik az egyetemi bérgazdálkodás pénzügyi lebonyolításáról, a munkaügyi nyilvántartásokról és adatszolgáltatásokról, megszervezi és ellenőrzi a tervezést, a gazdálkodást, a számvitelt és az ezek alapjául szolgáló bizonylati rendszert, valamint az ezzel kapcsolatos ügyvitelt, kialakítja a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét, biztosítja a gazdálkodási és pénzügyi jogszabályok végrehajtását, betartását.
Gazdasági ügyviteli szolgáltatást nyújt a szervezeti egységeknek, azok bevételszerző tevékenysége elősegítésére, szakmailag felügyeli az önálló egységek gazdálkodási tevékenységét.
Műszaki igazgató
A műszaki igazgatói teendőket Balogh József műszaki igazgató látja el. Szervezi az igazgatóság ügyviteli tevékenységét, irányítja a Műszaki Osztály, a Beszerzési- Vagyongazdálkodási Csoport, valamint az Operatív Ügyek Csoportja tevékenységét.
Biztosítja az egyetemi beruházások szakszerű megszervezését és lebonyolítását, továbbá az Egyetem épületeinek állagmegóvását és szakszerű karbantartását. Gondoskodik az Egyetem beszerzéssel, vagyongazdálkodási tevékenységével összefüggő szabályzatainak, az informatikai szervezetek működéséhez szükséges szabályzatok, utasítások kidolgozásáról.
Az operatív igazgató feladatkörébe tartozik az Egyetem központi infokommunikációs szolgáltatásainak (így különösen: NEPTUN, Posszeidon, TÜSZ, könyvtári rendszer, Web, e-mail, internet, VOIP, e-Learning, biztonsági és autentikációs rendszerek) fejlesztése és üzemeltetésének irányítása. Szervezi és felügyeli az egyetem szociálpolitikai tevékenységét. Fejleszti az Igazgatóság szolgáltatásait, melyekkel az egyetem tudományos és oktatói munkáját segíti.
Belső ellenőrzési vezető
Az Egyetem belső ellenőrzési vezető feladata, hogy segítse az egyetemi vezetők és vezető testületek döntéseinek megfelelő előkészítését és végrehajtását, az Egyetem tevékenysége gazdaságosságának növelését, a belső tartalékok feltárását, a pénz- és egyéb eszközök helyes felhasználását, a jogszabályok és belső szabályzatok, intézkedések maradéktalan végrehajtását, a belső rend és a szervezettség javítását.
A belső ellenőrzési vezető a kancellár közvetlen irányítása alatt, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján látja el feladatát.
Könyvtárigazgató
Az Óbudai Egyetem Egyetemi Könyvtár szakirodalmi, információs, oktatási és kutatási feladatokat ellátó nyilvános egyetemi könyvtár, mely feladatát Berek László könyvtárigazgató vezetésével végzi.
A Könyvtár alapvető feladata az Egyetem oktató, kutató és tanulmányi munkájához szükséges szakirodalom tervszerű és folyamatos gyűjtése, állományba vétele, feltárása és szolgáltatása. A Könyvtár közreműködik a hallgatók könyvtárhasználati ismereteinek gyarapításában, az irodalomkutatási módszerek megismertetésében, segítséget nyújt az információs kultúra elsajátításához, nyilvános könyvtárként részt vesz az Országos Dokumentumellátó Rendszerben (ODR), ezáltal is biztosítva az Egyetem számára a teljes körű szakirodalmi ellátottságot.
Működteti és folyamatosan fejleszti az egyetemi tudásvagyon (oktatói, kutatói, hallgatói) közzétételét szolgáló intézményi repozitóriumot – Óbudai Egyetem Digitális Archívuma (ÓDA), elősegítve ezzel az Egyetemen létrejött publikációk és kutatási eredmények láthatóságát és bekapcsolását a nemzetközi adatbázisokba, gondozza és hitelesíti az Egyetem oktatói és doktoranduszai publikációs és hivatkozási adatait a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) – a hozzáférhető adatbázisok elhasználásával tudománymetriai szolgáltatást végez.
Kollégiumigazgató
Az Egyetem kollégiuma az intézmény oktatási, nevelési és szociális szolgáltató intézménye. A kollégium vezetője Visnyei László kollégiumigazgató, tevékenységének felügyeletét az intézményfejlesztési főigazgató látja el. A kollégium feladatai ellátása során különös gondot fordít az értelmiségi képzésre, a hátrányos helyzetűek támogatására, a kiemelkedő tehetségek gondozására, valamint a hallgatók közéleti szerepvállalásának elősegítésére. A kollégium, illetve a diákotthonok részeként vagy önállóan működő szakkollégiumok az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódóan saját programmal biztosíthatják a tehetséggondozást, a közéleti szerepvállalásra, az értelmiségi feladatokra történő felkészülést.
Az világítástechnikai szakmérnökök a világítástechnika területén világítástechnikai eszközöket és rendszereket terveznek, részt vesznek ezek gyártásában, fejlesztésében, bemérésében, minőségellenőrzésében, részt vesznek üzembehelyezésükben, üzemeltetésükben, illetve szervizmérnöki, termékmenedzseri feladatok ellátására alkalmasak.
A képzés célja Világítástechnikai szakmérnökök képzése, akik alapképzésben már műszaki vagy természettudományos oklevelet szereztek. A továbbképzés során megszerzik a szakterület gyakorlati műveléséhez szükséges általános műveltséget, rendelkeznek műszaki intelligenciával, világítástechnikai és villamos hálózati műszaki ismeretekkel, valamint az ipar és szolgáltatók igényeinek megfelelő, korszerű, magas szintű szakismeretekkel. Az elsajátított ismeretek, gyakorlati foglalkozásokon szerzett jártasságok, készségek birtokában a végzettek alkalmasak az alkotó mérnöki munkára.
Infokommunikációs szakmérnöki szak azoknak ad továbbképzési lehetőséget, akik alapképzésben már megszerezték a villamosmérnöki (BSc) oklevelet. A továbbképzés során megszerzik a szak gyakorlati műveléséhez szükséges általános műveltséget, rendelkeznek műszaki intelligenciával, híradástechnikai, matematikai és informatikai műszaki ismeretekkel, valamint a korszerű ipar és szolgáltatók igényeinek megfelelő magas szintű szakismeretekkel.
Villamosmérnöki, Híradástechnika szakirányú alapképzés esetén tárgyfelmentést lehet kérni az előtanulmányi tömb tárgyai alól. Más villamosmérnöki szakirányú alapképzés esetén az előtanulmányi tömb tárgyait is fel kell venni, így lehetőséget biztosítunk átképzésre is.
Az Infokommunikációs szakon belül egy szűkebb szakmai területen elsajátított ismeretek, gyakorlati foglalkozásokon szerzett jártasságok, készségek birtokában alkalmasak a végzettek az alkotó mérnöki munkára.
Az Infokommunikációs szakmérnökök tanulmányaik és egyéni szakmai érdeklődésüknek megfelelően az informatikai biztonság, az üzemeltetési informatika, a távközlési informatikai rendszerek valamint az IP alapú média területén
infokommunikációs rendszereket terveznek,
ezek kialakításában bemérő, minősítő, ellenőrző feladatköröket látnak el,
részt vesznek üzembehelyezésükben, üzemeltetésükben, illetve
szervizmérnöki, termékmenedzseri, stb. feladatokat végezhetnek.
A logisztika az emberiség modern történelmével egyidős gyakorlati tudomány, amely napjainkban az élet minden területén újra előtérbe került. Az ellátási, anyag-, információ- szolgáltatás- és általában erőforrás-áramoltatási tevékenységek és folyamatok szervezettsége a modern társadalom alapvető igénye. A logisztikai folyamatok és tevékenységek hatékonysága pedig azt jelenti, hogy mindezt tervszerűen és ellenőrzött módon, a megfelelő időben, helyen és elfogadható, azaz a lehető legkisebb költségráfordítással kell megvalósítani.
Ez utóbbi feltétel tejesítésének alapja a kontrolling, egybeépítve a logisztikával: így jön létre a logisztikai kontrolling koncepciója.
A logisztika és a kontrolling térhódítása Európában és az egész világon is jól megfigyelhető, mondhatni a globalizáció szükségszerű velejárója. A két szakterület önálló fejlődési pályát fut be, miközben kísérletek vannak újra és újra a szakterületek összekapcsolására és együttes fejlesztésére.
A logisztika-kontrolling szakirányú továbbképzési szakon végzettek képesek és alkalmasak a logisztikai szervezet irányítására, fejlesztésére és ellenőrzésére, a vállalati/szervezeti logisztikai költségek elemzésére és stratégiák kidolgozására. Alkalmasak továbbá a logisztikai szolgáltatások területén a racionális szállítási lánc megtervezésére és irányítására, valamint a vállalkozás költségeinek és bevételeinek tervezésére. Értelmezik a számviteli kimutatásokban szereplő eredményt, elemzik a gazdálkodásban mutatkozó eltéréseket, valamint a stratégiai környezetet és a versenytársak tevékenységét. Önállóan használják a vezetői számvitel alapvető funkcióit, valamint átlátják a stratégiai és az operatív logisztika-kontrolling összefüggéseit. Alkalmazzák a logisztikai költségek kimutatására és elemzésére szolgáló számításokat, és vezetik a költségszámításhoz kapcsolódó nyilvántartásokat.
Az ÓE-Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kara a biztonságtechnikai mérnökképzés bázisára építve 2010 óta folytat munkavédelmi szakirányú továbbképzést. A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a vállalatok, vállalkozások, munkavédelmi hatóságok területén jelentkező munkavédelmi problémákat képesek felismerni, kezelni, megoldási javaslatokat kidolgozni és intézkedéseket tenni.
A hallgatók három tématerületen szereznek ismereteket:
Alapozó ismeretek (biztonságtudomány elmélete, munkavédelmi jog alapjai, munkaélettan, munkalélektan),
Szakmai törzsanyag (villamosság biztonságtechnikája, foglalkozási ártalmak, ergonómia),
Speciális szakismeretek (egyéni védőeszközök, kémiai biztonság, gépek és technológiák biztonságtechnikája, anyagmozgatás és raktározás biztonságtechnikája, minőségmenedzsment, kockázatértékelés, tűzvédelmi ismeretek).
A szakon végzettek képesek különböző munkavédelmi szolgáltatások és a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására, munkabiztonsági szaktanácsadásra, valamint munkabiztonsági szakmai tevékenységek végrehajtására. A végzettek jártasságot szereznek a munkavédelem ismert vizsgálati, illetve értékelési módszereinek alkalmazásában és képessé válnak azok fejlesztésére, valamint új módszerek kidolgozására.
A munkavédelmi szakmérnök képzésre a felvétel feltétele a műszaki, informatika, agrár, nemzetvédelmi és katonai képzési területek valamelyikén legalább alapképzésben (vagy főiskolai szintű képzésben) szerzett mérnöki oklevél,
A munkavédelmi szakember képzésre a felvétel feltétele a legalább alapképzésben (vagy a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű képzésben) szerzett oklevél a következő képzési területekről: műszaki, orvos- és egészségtudomány, társadalomtudomány, jogi és igazgatási, pedagógusképzés, informatika, természettudomány, gazdaságtudományok, bölcsészettudomány, nemzetvédelmi és katonai, agrár, sporttudomány.
Az ÓE-Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karjogelődje 1993-ban kapott a törvényben előírtak szerint engedélyt Minőségügyi Szakmérnök/Szakember oklevelet adó minőségügyi szakirányú továbbképzési szak indítására. A képzés 1996 februárja óta folyik levelező tagozaton keresztféléves (februári) kezdéssel. 2010-től az Oktatási Hivatal határozata alapján az Egyetem a szakot elvégzettek számára Minőségbiztosítási Szakmérnök, vagy Minőségbiztosítási Szakember oklevelet bocsát ki.
A képzés célja, hogy a végzett szakemberek a képzés korszerű, a legújabb ismeretekre épülő elméleti és gyakorlati anyagának elsajátításával tudásukat képesek legyenek a vállalati minőségügy, de elsősorban a termék-előállítás, szolgáltatás (minőségtervezés, minőségfejlesztés, minőségbiztosítás, minőségszabályozás, ellenőrzés) területén használni, valamint a minőségügyi technikák és menedzsment módszerek ismeretében a vállalati minőségirányítási rendszert üzemeltetni és vezetni.
A végzett szakmérnökök /szakemberek képesek lesznek a szervezetek minőségirányítási rendszerének (integrált irányítási rendszerének) kiépítésében, működtetésében és fejlesztésében irányító vagy munkatársi feladatokat ellátni, tanácsadóként dolgozni.
A gazdálkodás és menedzsment felsőoktatási szakképzés keretében az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kara kis és középvállalkozási szakirányt indít. A képzési idő 4 félév, az oklevél megszerzéséhez 120 kredit szükséges a kontaktórák száma nappali képzésben 1540 óra, levelező formában 544 óra. A szakmai gyakorlat kreditértéke 30, időtartama nappali képzésben 560 óra, levelező képzésben 240 óra.
A végzettek ismerik a stratégiai és az operatív tervezés célját, szerepét, jelentőségét, összeállításának módját, és azok gyakorlati megvalósítását; a korszerű szervezési eljárásokat, az információs és a kommunikációs technikákat, és azok alkalmazását a gyakorlatban. Tisztában vannak a kis- és középvállalkozások marketingstratégiájának, piaci magatartásának, a vállalkozás arculatának és PR tevékenységének alakítási módozataival és gyakorlati megvalósításával.
A hallgatók a képzés harmadik félévének tanterv szerinti sikeres teljesítését követően a negyedik félévben szakmai gyakorlaton vesznek részt. A szakmai gyakorlat helyeként a szakiránynak megfelelő kereskedelmi vállalatot, szolgáltató vállalatot, vagy egyéb kereskedelmi, logisztikai vagy marketing, illetve reklám tevékenységet folytató gazdálkodási helyet kell választani, amely Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felsőoktatási gyakorlóhelyi nyilvántartásában szereplő szervezet.
A képzési alapszakon, azaz a gazdálkodás és menedzsment alapképzési szakon való továbbtanulás esetén 88 kredit kerül beszámításra.
English
Magyar
