Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a kapcsolódó, a 34/2012. (VIII. 15.) KIM rendelettel módosított 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet alapján az Óbudai Egyetem honlapján közzéteszi közérdekű adatait. A közzétételről az egyetem Adatvédelmi szabályzata rendelkezik (1. melléklet).
A Budapesti Műszaki Főiskola Szenátusa 2009. szeptember 7-ei ülésének határozatában rögzítette, hogy az intézmény teljesítette az egyetem megnevezés használatának törvényi kritériumait.
A Budapesti Műszaki Főiskola vezetése a fentiek alapján – a Gazdasági Tanács és a Szenátus támogatásával – kezdeményezte az Oktatási és kulturális miniszter útján a Magyar Országgyűlésnél – az Ftv. 18. §-a alapján – az intézmény egyetemmé nyilvánítását. Indítványozta továbbá az első fővárosi egyetemként Zsigmond király által 1395-ben alapított, majd 1410-ben újjáalapított egyetem hagyományait követve Óbudai Egyetem néven való bejegyzést a felsőoktatási törvény 1. számú mellékletének módosításával.
Az Országgyűlés 2009. november 23-án elfogadta a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/10877. számú törvényjavaslatot, melyet a Magyar Köztársaság elnöke 2009. december 11-én kézjegyével ellátott (megjelent a Magyar Közlöny 2009. 181. számában). A 2010. január 1-jével hatályos érintett szövegrész:
45. § Az Ftv. 1. számú mellékletében az „Állami egyetemek” alcím az „Óbudai Egyetem, Budapest”, továbbá a „Nem állami főiskolák” alcím a „Golgota Teológiai Főiskola, Vajta” szövegrésszel a magyar abc által meghatározott felsorolás rendje szerint egészül ki.”
Az Óbudai Egyetem a Budapesti Műszaki Főiskola, illetve a jogelődök, a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, a Könnyűipari Főiskola általános és teljes körű jogutódja.
Az egyetemalapításnak emléket állítva, az évenkénti egyetemi rendezvények sorába a Szenátus beiktatta az Óbudai Egyetem Napját, mely minden év november 23-án kerül megrendezésre.
Az Óbudai Egyetem a globális felsőoktatási piac aktív és elismert szereplőjeként minőségi és versenyképes szolgáltatást nyújtó intézmény, amely az európai felsőoktatási térség részeseként tevékenyen és elkötelezetten vesz részt a tudásalapú társadalom és gazdaság létrehozásában
Az intézmény 2014. július 1-jéig öt karon – a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki, a Keleti Károly Gazdasági, a Neumann János Informatikai, a Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karon – budapesti és székesfehérvári telephelyen folytatta oktatási és kutatási tevékenységét.
A Kormány 1139/2014. (III. 14.) számú határozata alapján 2014. július 1-jén Székesfehérváron megalakult az Óbudai Egyetem hatodik kara, az Alba Regia Műszaki Kar.
Az új kar az Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központjának, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának integrációja révén jött létre.
Az egyetem az oktatás tartalmának kialakításában egyensúlyra törekszik az időtálló alapismeretek és a gyakorlati életre való közvetlen felkészülést segítő ismeretek és ezek alkalmazása között, továbbá hangsúlyt helyez a hallgatók idegennyelvi képzésére. Minden hallgató számára biztosított az Internet hozzáférés, a számítógépes hálózat, valamint a könyvtárhálózat használata. Az egyetem tornatermeivel és sportpályákkal gondoskodik a hallgatók mozgásigényének kielégítéséről, s saját fenntartású kollégiumokkal, valamint bérelt férőhelyekkel biztosítja a rászorulók döntő hányadának elhelyezését.
Az Óbudai Egyetem széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, szakmai gyakorlatra, részképzésre évente több mint száz hallgató utazhat európai és esetenként tengerentúli felsőfokú intézményekbe. A kooperatív képzés kiterjesztése a hallgatók egyre növekvő rétegének biztosítja a szakdolgozatok üzemi környezetben való elkészítését, a szakmai gyakorlat megszerzését. Hallgatóink bekapcsolódhatnak az egyetem kutató-fejlesztő tevékenységébe, tudományos diákköri mozgalmába.
Az egymásra épülő képzési szintekről kikerülő hallgatók magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültséget igazoló, nemzetközileg elismert mérnöki oklevelet kapnak, s a legkiemelkedőbbek egyetemi tanulmányaik után egyetemi diplomát, majd PhD tudományos fokozatot szerezhetnek.
Az Óbudai Egyetem képzési programjának középpontjában az akadémiai program teljes vertikumának biztosítása áll: a gyakorlatorientált, erős elméleti alapokon nyugvó, minőségi alapképzés mellett, magas színvonalú, versenyképes mesterképzés folytatása. Napjainkban 14 alap-, 9 mesterszakon, 3 doktori iskolában folyik a képzés. Programjában szerepel továbbá felsőoktatási szakképzés, valamint szakirányú továbbképzés nappali, esti és levelező tagozaton, illetve távoktatási formában.
A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon az alapképzésben magyar nyelvű gépész-, had- és biztonságtechnikai-, mechatronikai mérnökök, illetve német nyelvű gépészmérnökök, valamint műszaki szakoktatók képzése folyik. A kiemelkedő képességű hallgatók tanulmányaikat biztonságtechnikai mérnöki, magyar és angol nyelvű mechatronikai mérnöki, valamint mérnöktanári mesterszakon folytathatják.
A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon az alapképzés keretében villamosmérnököket képeznek. A kar a villamosmérnök alapképzésre építve mérnöktanár mesterszakon is kínál képzést a továbbtanulni szándékozóknak.
A Keleti Károly Gazdasági Kar az alapképzés során műszaki menedzser, gazdálkodási és menedzsment szakon, kereskedelem és marketing, a mesterképzés keretében vállalkozásfejlesztés és mérnöktanár szakokon folytat képzést.
A Neumann János Informatikai Kar feladata az elismert, gyakorlatorientált mérnök informatikus alapszak, az alkalmazott matematika, a magyar, valamint angol nyelvű mérnök informatikus mesterszak gondozása. A mérnök informatikus alapképzéshez kapcsolódóan a kar mérnöktanár mesterszakon is kínál képzést.
A Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar a könnyűipari mérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki és környezetmérnöki alapszakokon, valamint a könnyűipari mérnöki és mérnöktanári mesterszakon folytat oktatást.
Az Alba Regia Műszaki Kar Székesfehérvárott öt alapszakon, villamosmérnök, műszaki menedzser, mérnök informatikus, földmérő és földrendező mérnöki, igazgatásszervező (2014 szeptemberétől közigazgatás-szervező), két mesterszakon, mechatronikai mérnök, birtokrendező mérnöki szakon folytat oktatást.
A Trefort Ágoston Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ a műszaki alapszakokhoz illeszkedve karközi együttműködésben biztosít műszaki szakoktató alapképzést és mérnöktanári mesterképzést.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2012. február 24-ei ülésén akkreditálta az Óbudai Egyetem mérnök informatika szakirányú mérnöktanár mesterszakját az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karára székhelyen kívüli képzésként.
Az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara napjainkban a vajdasági magyarság egyetlen egyetemi egysége, amely magyar tannyelvű oktatás folytat. A kar alapításakor stratégiai cél volt, hogy ne csak a tanító- és óvópedagógus képzésben, hanem a tanárképzésben is részt vállaljon, hiszen a vajdasági magyarság körében nagy a minősített pedagógusok hiánya.
A mérnöktanár (mérnök informatikus) mesterszakos képzés 2012 szeptemberében indult az Újvidéki Egyetemmel kötött együttműködési szerződés alapján.
Intézményünk 2013-ban csatlakozott az Európai Unió és Brazília között létrehozott „Science without Borders” programhoz, melynek célja brazil egyetemi hallgatók Európában történő részképzésének elősegítése. A brazil kormány kérésének megfelelően első körben az egyetem három angol nyelvű BSc és két PhD programját kínálta fel a brazil egyetemisták részére. Az eltelt időszakban az alapszakok száma négyre bővült, melynek eredményeképpen a hallgatói létszám mára meghaladta a százas nagyságrendet.
2014 szeptemberétől a nemzetközi hallgatók jelenléte is jelentősen átalakult. Több, mint 70 Erasmus programban résztvevő hallgató kezdte meg tanulmányait rövid távú mobilitási programjában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott Stipendium Hungaricum ösztöndíjnak köszönhetően megjelentek a teljes képzési ciklusban tanuló külföldi hallgatók is az egyetem falai között, akik 5 alapképzési-, 3 mesterszintű képzési szakon folytathatnak tanulmányokat, illetve 3 doktori iskolánkban lehetnek részesei a tudomány magasabb szintű elsajátításának.
A külföldi hallgatók jelenléte hozzájárul az egyetem nemzetközi kapcsolatainak erősítéséhez, az intézmény tágabb környezetének fejlődéséhez is.
A Kárpát-medencei székhelyen kívüli képzések bővítését jelentette az Erdélyben a Székelyudvarhelyért Alapítvánnyal kötött együttműködési megállapodás, mely levelező könnyűipari mérnök alapképzési szak indítását fogalmazta meg Székelyudvarhelyre.
2014. szeptember 1-jén az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ részeként a Kárpát-medencei Online Oktatási Centrum (K-MOOC) megnyitotta kapuit.
A K-MOOC mind nevében, mind céljában szorosan kapcsolódik a világon egyre népszerűbb és egyre elterjedtebb Massive Open Online Courses (MOOC) rendszerhez. Az elnevezésben a „massive” a tömegoktatási célt, az „open” az összes oktatási anyag szabad hozzáférhetőségét, míg az „online” a tetszőleges böngészővel, tetszőleges számítógépen vagy mobil eszközön történő elérhetőséget jelenti. A magyarországi felsőoktatási intézmények közül elsőként az Óbudai Egyetem négy kurzussal indította el ezt a hasznos és jövőbe tekintő kezdeményezést, amely így kiszolgálja a Kárpát-medencében és különösen a határon túli magyar tannyelvű képzést folytató felsőoktatási intézményeket.
Az egyetemi fejlesztések a képzési létszámban is visszatükröződnek. Az egyetem alapítása óta folyamatosan nőtt a hallgatói létszám, 2014-ben meghaladta a 13.000 főt.
Az egyetem oktatástól elválaszthatatlan küldetése és célja a kutatás versenyképes művelése. Ennek érdekében a tudás létrehozását és hasznosítását támogató környezetet biztosít az akadémiai értékek kibontakozásának és az ipari partnerekkel végzett kutatás-fejlesztési tevékenység kiterjesztésének. A hazai és nemzetközi kutatási programok részeként ez irányú tevékenysége átfogja a célzott alap- és alkalmazott kutatást, a fejlesztést és innovációt az oktatási profiljához tartozó tudományterületeken.
A kutató-fejlesztő és innovációs tevékenység a tudománypolitikai stratégia megvalósítását biztosító Egyetemi Kutató és Innovációs Központ szervezeti egységeiben valósul meg. Jelen pillanatban 5 tudásközpontban folyik a magas szintű tudományos tevékenység.
Az Egyetemi Innovációs és Kutatóközpont mellett kompetencia központok hálózata jött létre.
Az intézmény tudományos műhelyei jelentik azt az ösztönző keretet, amelyen belül különböző intézetek, illetve karok szakembereinek integrált együttműködése révén a profiljukba tartozó területek kutatása a korábbiakhoz képest még magasabb szinten és eredményesebben folytatható. E műhelyek egyúttal a doktori képzés tudományos hátterének biztosítására is hivatottak.
Több tudományterületen nemzetközileg is elismert kutató központ és tudományos műhely működik. Az Óbudai Egyetem kiemelkedő jelentőségű nemzetközi szervezetek, így az EUA, a SEFI, az IEEE, az IGIP tagja.
Az Óbudai Egyetem közel 300 nemzetközi együttműködési szerződéssel rendelkezik több mint 40 ország intézményeivel. A megállapodások tudományos, kutatási, oktatás- és képzésfejlesztési együttműködésre, konferenciaprogramok közős szervezésére, tudományos közlemények megjelentetésére, oktatói és hallgatói cserékre irányulnak mindkét fél számára előnyös kapcsolatot létesítve.
A kiváló hazai és külföldi szakemberekből válogatott nemzetközi szerkesztőbizottsággal működtetett Acta Polytechnica Hungarica című egyetemi tudományos folyóirat bekerült a Google Scholar adatbázisába, a Thomson Reuters felvette az információterjesztési körébe, és a Science Citation Index Expanded (SciSearch®), valamint a Journal Citation Reports/Science Edition mutatókkal is ellátta.
Az egyetem gyakorlatorientált képzésénekeredményességét a nemzetközi és hazai versenyeken elért hallgatói sikerek jelzik. Közülük is kiemelkednek a tésztahíd-építő házibajnokságokon, a RECCS kárpátmedencei, valamint a kanadai világbajnokságokon, a Design Challenge robotépítő, a Bosch Elektromobil, Mitsubishi-Scholarship, Pneumobil, Shell Eco-marathon, a HajósGyörgy Matematika, a PLC irányítástechnikai programozó versenyek.
Hallgatóink tanulmányi munkájuk mellett eredményesen szerepelnek országos és nemzetközi sportversenyeken is.
Az 1999. évi LII. törvény rendelkezései alapján 2000. január 1-jei hatállyal létrehozott Budapesti Műszaki Főiskola jogelődjei a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, valamint a Könnyűipari Műszaki Főiskola.
Az integrációval párhuzamosan zajló kari akkreditációs folyamat eredményeképpen a főiskola ötkarú oktatási intézménnyé alakult át, így a képzés az alábbi karokon kezdődött meg:
Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar,
Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar,
Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar,
Neumann János Informatikai Főiskolai Kar,
Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar.
A Magyar Akkreditációs Bizottság ütemezésének megfelelően a főiskola 2005-ben került tanúsításra. A MAB plénuma 2005. decemberi ülésén elfogadott akkreditációs értékelés kiemelte:
A hatályos felsőoktatási törvény 81.§ (4) és a 122. §-ban foglaltak értelmében a Magyar Akkreditációs Bizottság intézményi akkreditációs eljárás keretében értékelte a Budapesti Műszaki Főiskolán folyó képzés és a tudományos kutatás színvonalát, és a vizsgálat eredményeként megállapította, hogy az intézményben folyó képzési és kutatási tevékenység megfelel a hatályos Ftv. követelményrendszerének, továbbá azoknak a minőségi elvárásoknak, amelyeket a MAB elvi állásfoglalása főiskola, főiskolai kar, illetve a hagyományos képzési rendszerhez tartozó képzések akkreditációjának feltételéül szab.
A plénum határozat kiemeli:
A Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) 2000. január elsején három nagy múltú műszaki főiskola integrációjával jött létre, és az elődök haladó hagyományainak megőrzésével, valamint az új intézmény hazai és nemzetközi elismertségének megteremtésével rövid idő alatt a régió egyik meghatározó felsőoktatási intézményévé vált...
2006 októberében kezdte meg tevékenységét a Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpont (KITT), mely a közép-magyarországi statisztikai és fejlesztési régióban a kutatást és fejlesztést, az innovációt segítő, az oktatást, a tudást, a kutatási eredményeket menedzselő, önállóan gazdálkodó szervezeti egység.
A főiskola intézményfejlesztési tervével összhangban 2007 januárjától a Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Mérnökpedagógiai Intézete, valamint a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézete összevonásával jött létre a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ. Módosult a Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar új megnevezése Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karra, és a Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar neve – a környezetmérnöki alapképzés erőteljesebb kifejezésre juttatása érdekében – Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karra változott. A székesfehérvári Számítógéptechnikai Intézet – a rektor közvetlen felügyelete mellett – Regionális Oktatási és Innovációs Központ–Székesfehérvár-rá alakult át, mely önálló gazdálkodási jogkörű egységként ellátja az interdiszciplinális képzési és kutatási feladatokat. 2007 májusában a Rektori Hivatal keretében kialakításra került a Pályázati és Technológia Transzfer Iroda, majd 2009. január 1-jével a Közbeszerzési Központ.
A Bánki Donát Műszaki Főiskolán az oktatás gépészmérnöki, szervező és informatikai, műszaki informatikai, műszaki menedzser, mérnöktanár, műszaki oktatói, valamint biztonságtechnikai szakon folyt, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán villamosmérnöki, műszaki informatikai, biztonságtechnikai, mérnöktanári, műszaki szakoktatói, valamint műszaki menedzser szakon végeztek hallgatók, míg a Könnyűipari Műszaki Főiskola könnyűipari mérnök, biztonságtechnikai mérnök és műszaki menedzser szakokon képzett mérnököket.
2002 szeptemberétől kerültek bevezetésre a kredittantervek. Ekkor a főiskola öt karán, a nappali tagozaton nyolc főiskolai szakon – a gépészmérnöki, a biztonságtechnikai, a villamosmérnöki, a gazdasági informatika, a műszaki menedzser, a műszaki informatika, a könnyűipari mérnöki, valamint a mérnöktanári – folyt a képzés.
A Bolognai folyamattal összhangban a főiskola 2002-ben megkezdte a felkészülést az új, kétciklusú felsőoktatási képzési rendszerre való átállásra. Ennek eredményeként 2004-ben pilot projekt keretében a Neumann János Informatikai Főiskolai Karon az országban az elsők között elindult a mérnök informatikus szak BSc képzés formájában.
A Magyar Akkreditációs Bizottság által támogatott sikeres szakindítási kérelem birtokában 2005 szeptemberében megkezdődött a gépészmérnöki, a villamosmérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a mechatronikai mérnöki és a könnyűipari mérnöki alapképzési szakokon az oktatás. A műszaki menedzser és a gazdálkodási és menedzsment szakok indítására 2006-ban kerülhetett sor.
2007-ben indult meg a mechatronikai mérnöki szakon az angol nyelvű képzés, majd 2008-ban a részben német nyelvű gépészmérnöki oktatás, valamint az ipari termék- és formatervező mérnöki képzés.
2005-ben megkezdődött a mérnök informatikus, a műszaki tanár, a biztonságtechnikai mérnök, valamint a mechatronikai mérnök mesterszakok alapítása. A folyamat eredményeképpen 2007-ben megindult az oktatás a mérnöktanár (gépészmérnök, had- és biztonságtechnikai mérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus) és a biztonságtechnikai mérnöki szakon, majd 2008-ban kiegészült a mérnöktanár szak (könnyűipari mérnök, gazdálkodási mérnök), és megkezdődött a képzés a mechatronikai mérnöki, a mérnök informatikus, a vállalkozásfejlesztés és a könnyűipari mérnöki szakokon. 2009 végére 11 magyar nyelvű és 2 idegen nyelvű alapszakon és 6 mesterszakon folyt a képzés. 2009-ben a MAB akkreditálta a kereskedelem és marketing alapképzési szakot, melynek eredményeképpen a képzés e szakon 2010-ben indulhatott meg.
A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon az alapképzésben erős informatikai alapokra épülő, a gazdasági élet számos területén keresett gépész-, had- és biztonságtechnikai-, mechatronikai mérnökök, valamint műszaki szakoktatók képzése folyt. A mesterszakokon az alapszakokon végzett kiemelkedő képességű hallgatók tanulmányaikat mechatronikai mérnöki, biztonságtechnikai mérnöki, valamint mérnöktanári mesterszakon folytathatták. A 2 éves gépipari mérnökasszisztens szakon végzettek felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptak és a gépészmérnöki alapképzésbe kreditbeszámítással kapcsolódhattak be.
A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon az alapképzésben a gazdaságban keresett villamosmérnökök képzése folyt. A kar a villamosmérnök alapképzésre építve mérnöktanár mesterszakon is kínált képzést a továbbtanulni szándékozóknak. A felsőfokú szakképzés keretében villamosmérnök-asszisztens szakon, valamint médiatechnológus-asszisztens szakon folyt képzés.
A Keleti Károly Gazdasági Karon az alapképzés keretében műszaki menedzser, gazdálkodási és menedzsment, a mesterképzés során vállalkozásfejlesztés és mérnöktanár szakokon folyt képzés. A 2 éves pénzügyi szakügyintéző szakon végzettek felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptak. A 2 féléves üzleti tanácsadás (coach) szakirányú továbbképzés hallgatói üzleti tanácsadás szakértői oklevelet kaptak.
A Neumann János Informatikai Kar feladata az elismert, gyakorlatorientált mérnök informatikus alapszak, valamint a mérnök informatikus mesterszak gondozása. A mérnök informatikus alapképzéshez kapcsolódóan a kar mérnöktanár mesterszakon is kínált képzést.
A Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar a könnyűipari mérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki és környezetmérnöki alapszakokon, valamint a könnyűipari mérnöki és mérnöktanári mesterszakon és a könnyűipari mérnökasszisztens szakon folytatott oktatást.
A Regionális Oktatási és Innovációs Központ három alapszakon, villamosmérnök, műszaki menedzser és mérnök informatikus, valamint egy felsőfokú szakképzés keretében, műszaki informatikai mérnökasszisztens szakon folytatott oktatást.
A Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ a műszaki szakokhoz illeszkedve karközi együttműködésben folytatott műszaki szakoktató alapképzést és mérnöktanári mesterképzést.
A szakirányú továbbképzések keretében meghirdetésre került az infokommunikációs (KVK), az üzleti tanácsadás (KGK), a számítógép-hálózati szakmérnök (ROIK), a veterán-gépjármű restaurátor (BGK), a munkavédelmi (BGK), a logisztika-kontrolling (KGK), a gazdálkodási szakmérnök (KGK), a világítástechnika (KVK) szakirányú továbbképzési szak.
A főiskola az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány és az Oktatási Minisztérium, valamint a MAB követelményrendszerének megfelelő minőségirányítási rendszert épített ki, a Minőségirányítási kézikönyv, az eljárások kidolgozása 2002-ben fejeződött be. Az ISO 9001:2000 számú szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszer tanúsítására 2004 elején került sor, majd az első tanúsítási időszak lezártával felügyeleti auditot hajtottak végre, mely során kiállított okirat szerint a főiskola szervezete továbbra is kielégíti a szabvány követelményeit az akkreditált felsőoktatás, a felnőttképzés, a kutatás-fejlesztés és a tudományszervezés működési területen.
A főiskola eredményesen szerepelt pályázatával az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett 2007. évi Felsőoktatási Minőségi Díj pályázaton a Felsőoktatási intézmény kategóriában, ahol Bronz Fokozatú elismerésben részesült. A 2008-as Minőségi Díj pályázat során a Díjbizottság által kijelölt Látogató Bizottság értékelve a főiskola tevékenységét, a pályázatra 437 pontot adott, melynek alapján az oktatási és kulturális miniszter Ezüst Fokozatú Elismerő Oklevelet adott át a Szenátus Ünnepi Tanévnyitó ülésén.
Kiemelkedő sikert jelentett, hogy a 2009. évi Felsőoktatási Minőségi Díj pályázat eredményeképpen a Szenátus Jubileumi Kibővített Tanévnyitó Ülésén – a legmagasabb elismerés – a Felsőoktatási Minőségi Díj került átadásra.
A főiskola 2006-ban a hazai felsőoktatási intézmények közül ötödikként, a főiskolák közül elsőként nyerte el a hallgatói és oktatói mobilitást ösztönző Erasmus tevékenységével az E-Quality Európai Minőségi Díjat. Az Erasmus program magyarországi működésének 10. évfordulója alkalmából 2007-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kiváló Erasmus Koordinátor díjat adományozott. 2009-ben Nemzetközi együttműködési kultúráért Nívódíjban részesült az intézmény.
A főiskola gyakorlatorientált képzésének eredményességét a nemzetközi és hazai versenyeken elért hallgatói sikerek jelzik. Közülük is kiemelkednek a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar hallgatóinak kiváló teljesítményei, melyet a tésztahíd építő házibajnokságokon, a RECCS Kárpát-medencei, valamint a kanadai világbajnokságokon értek el. A Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet mintegy tíz évvel ezelőtt csatlakozott a versengéshez, s hallgatói az elmúlt 7 évben a kanadai Okanagan University College legrangosabbnak számító világversenyét 6 alkalommal nyerték meg.
Az eddigi öt hazai versenyen született eredmények alapján nem szerénytelenség azt állítani, hogy a RECCS a világ legszínvonalasabb tésztahídépítő versenye. A RECCS 2006-on például Vida Balázs győri építészhallgató közel 400 kg-os eredménnyel győzött, 2008-ban pedig a Bánkis Márkos Szilárd Attila hídja 555,2 kg terhelésnél ment tönkre.
A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói 2008 után 2009-ben is megnyerték a Design Challenge robotépítő versenyt. A Bosch Elektromobil 2009-es versenyén a Kandó Kar egyik csapata a legjobb műszaki megoldás díját nyerte, a másik csapata a II. helyezett lett összetettben, és a harmadik helyezést érte el a gyorsasági versenyben.
A Kandó Kar III. évfolyamos hallgatója, Boros Tamás a Mitsubishi-Scholarship 2009. évi nemzetközi versenyének hazai győztese lett azzal a dolgozatával, melyben egy összetett oktatási modellt dolgozott ki, melynek segítségével növelni lehet a villamosmérnök képzés színvonalát, s ennek hatására képzettebb mérnökök kerülhetnek az iparba.
A 2008-as tapasztalatok alapján a Pneumobil 2009 versenyre már négy Bánki kari csapat is benevezett. A 34 pneumobil járművet felsorakoztató versenyen – az elmúlt évi 2. helyezést követően – a csapatok a mezőny első negyedében végeztek. A Bánki Kar hallgatói a 2008-as eredményük után 2009-ben új hazai csúcsot értek el a Shell Eco-marathon versenyen. A csapat a prototípus kategóriában egy liter benzin energiájával 100 km-rel ment többet a tavalyi eredményénél, így 282 km-t ért el.
A korábbi helyezésekhez képest kiemelkedő sikert jelentett a 2009-es Hajós György Matematikaverseny: az első három helyezést rendre a Neumann János Informatikai Kar (elnyerve a vándorkupát), a Kandó Kálmán Villamosmérnöki kar, és Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar hallgatói csapata nyerte.
Az évről évre megrendezésre kerülő PLC országos irányítástechnikai programozó vetélkedőn a főiskola csapatai sikereket értek el. A 2009. évi megmérettetésen a Kandó Kar Automatika Intézet Óbudai Thevenin csapata az első, az Óbudai Norton csapat a harmadik helyezést szerezte meg.
A Magyarországon akkreditált angol üzleti szaknyelvi vizsgán 2008-ban Holló Péter KGK-s hallgató arany minősítést kapott, míg 2009-ben Szabó Ildikó ezüstérmes elismerést vehetett át Greg Dorey nagykövettől a Brit Nagykövetségen. 2009-ben az ERASMUS csereprogram két milliomodik résztvevője a főiskola Neumann János Informatikai Kar hallgatója, Németh Gergő lett. A Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete által 2009-ben megrendezett IDŐgép témájú InPulse országos innovációs versenyen a hatos döntőbe jutott a főiskola hallgatóiból álló három csapat.
Hallgatóink tanulmányi munkájuk mellett eredményesen szerepeltek hazai és nemzetközi sportversenyeken: pl. Sebestyén Júlia a 2004-es műkorcsolya Európa-bajnokság aranyérmese, Rédli András a magyar párbajtőr válogatott tagjaként 2009 októberében a törökországi antalyai vívó világbajnokságon ezüstérmet szerzett, Németh Balázs mechatronikai mérnök szakos hallgatónk a gyorsasági motoros világbajnokságon remek teljesítménnyel zárta az évet, de büszkeség tölt el bennünket annak kapcsán is, hogy a Műszaki Felsőoktatási Sportnapokon az összesített pontversenyben hallgatói csapatunk került ki győztesnek.
A Közép Ipartanoda és a Technológiai Iparmúzeum az új otthonában sikeresen oldotta meg feladatait: a múzeum gyarapodó gyűjteménye szerves részévé vált az oktatásnak, az ipariskola tanárai bekapcsolódtak az iparmúzeum tevékenységébe. Az intézmény hírnévre szert tett tanárai, Arany Dániel, Edvi Illés Aladár, Egerváry Jenő, Faragó Ödön, Jalsoviczky Géza, Lencz Ödön, Klemp Gusztáv, Petrik Lajos és még sokan mások nagyban hozzájárultak a hazai gépipar fejlesztéséhez. Az intézmény megújult tartalommal az 1891/92. tanévtől hivatalosan is Magyar Királyi Állami Ipariskolaként tevékenykedett, majd a tantervmódosítás és a szervezeti szabályzat változtatását követően az iskola a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolaként adott ki végbizonyítványt.
A századforduló utáni években – az elért eredmények hatására – rohamosan növekedett a jelentkezők, a felvételt nyert és a végzett tanulók száma. A harmincadik tanévről kiadott értesítő szerint 1532-en szereztek képesítést. A létszámnövekedés miatt szükségessé vált több szakosztály kiválása, önálló elhelyezése.
Az 1938. évi XIII. törvénycikk létrehozta az új típusú ipari középiskolát, majd a II. világháború szörnyű pusztításait követően az Iparmúzeumot összevonták több kísérleti és anyagvizsgáló intézettel, s a Magyar Királyi Technológia és Anyagvizsgáló Intézet jogutódjaként jött létre a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Az Iparmúzeum fennmaradt könyvtára több átalakulást követően 2001-től a BME OMIKK néven végzi tevékenységét.
A háború alatt létrehozott új középiskola-típusok részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A gazdaságpolitika változása az iskola nevének és jellegének gyakori változásában is tükröződött. Az intézmény 75. születésnapján rendezett ünnepségen, 1954. december 19-én felvette Bánki Donát, az egyik legnagyobb magyar gépészmérnök nevét. A különböző megnevezésű ipari gimnáziumokat és technikumokat követően a Kormány 12/1962. (V. 5.) számú rendelete létrehozta a felsőfokú technikumot. Az Elnöki Tanács 1969. évi 25. számú törvényerejű rendelete intézkedett a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola létesítéséről.
A Kandó megalakulása
A Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskola épületét Pártos Gyula 1900-ban 100 tanulóra tervezte, az 1930-as évek közepére az épület szűknek bizonyult. 1914-ben megkezdték az iskola bővítését, mely az 1936-1938-as években folytatódott, a Tavaszmező utcai fronton az iskola új épületszárnnyal bővült.
Az 1941/1942-es tanévben a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére megnyílt az anyaintézmény falai között a Villamosipari Középiskola. Ezzel egyidejűleg az iskola felvette Kandó Kálmán nevét, így elnevezése Magyar Királyi Állami Kandó Kálmán Villamosipari Középiskola lett. A megszűnt Zrínyi Miklós Gimnázium Wellisch Alfréd műépítész által tervezett kétemeletes épületét megkapta a Kandó Kálmán Ipari Gimnázium. 1948-1955 között a megfelelő minisztériumi koncepció híján szinte évente változott az iskola neve és képzési struktúrája.
Az iskolában 1962. szeptember 1-jén indult meg a képzés a felsőfokú technikum esti, majd 1963. szeptember 1-jén a nappali tagozatán. Így létesült a Tavaszmező utca 15-17. szám alatt a Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikum mellett a Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikum, a Nagyszombat utca 19-ben a Bláthy Ottó Erősáramú Technikum mellett a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum és az Üteg utca 15-ben a középfokú technikum mellett a Felsőfokú Villamosenergiaipari Technikum. Az 1969. március 4-én megjelent Elnöki Tanácsi törvényerejű rendelet létrehozta a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolát.
A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola
Az Elnöki Tanács 1969. évi 25. számú törvényerejű rendelete a főiskola feladatául a gépipari gyártás műszaki előkészítésének, a gyártási folyamatok tervezésének, az egyszerűbb gyártóeszközök tervezésének és gyártásának, a gyártó-szerelő üzemek vezetésének és szervezésének, a termelés programozásának és irányításának, a termelést kiszolgáló üzemek irányításának és gépi berendezései üzemeltetésének irányítására alkalmas műszaki szakemberek képzését határozta meg. A rendelettel egy időben megjelent kormányhatározat intézkedett a főiskola irányításáról, a képzés idejéről.
A főiskola indításakor az oktató-nevelő és a tudományos-kutató munka hét tanszék keretében folyt, majd a későbbi kilenc tanszék helyett 1987. június 30-ától négy vertikális intézet működött: a Gépgyártástechnológiai, a Gép- és Rendszertechnikai, az Informatikai és Szervezési, valamint a Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet.
A hazai és a nemzetközi felsőoktatásban rangot kivívott főiskola oktatási profilját szélesítve a piaci igényeknek megfelelő képzést nyújtott, melynek eredményeképpen az intézmény nevéből a gépipari jelzőt 1991-től elhagyta, Bánki Donát Műszaki Főiskola néven folytatta tevékenységét. Az intézményt és a képzési területeit a Magyar Akkreditációs Bizottság 1994/95-ben az elsők között akkreditálta. Az intézmény fő profilja a főiskolai gépészmérnökképzés, az erős informatikai alapokra épülő – a gazdasági élet számos területén keresett – műszaki menedzser és műszaki informatikus oktatás, valamint az összes szakhoz kapcsolódó mérnöktanári képzés volt.
A Bánki Főiskola társult tagja lett a budapesti műszaki főiskolák együttműködésére alapított Budapesti Politechnikumnak, részt vett két multidiszciplináris mérnökképzésben: a biztonságtechnikai, valamint az angol hagyományokon alapuló, angol nyelven folyó integrált gépész-villamosmérnök képzésben.
Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1969. évi 6. számú törvényerejű rendelete a Kandó Főiskola feladatául a híradásipari berendezés- és készülékgyártás, a műszeripari és automatika berendezés és elemgyártás, a híradásipari alkatrészgyártás, a villamosgép- és készülékgyártás, üzemeltetés, karbantartás, a szabályozott hajtás, vezérlőberendezés-gyártás, üzemeltetés, karbantartás munkafolyamatainak irányítására alkalmas szakemberek képzését jelölte meg.
A Gyengeáramú Kar a Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikumból alakult ki a Tavaszmező utca 15-17-ben, mely egyben a főiskola központi telephelye lett. Az Erősáramú Kar a Felsőfokú Villamosgépipari Technikumból jött létre a Nagyszombat u. 19-ben levő telephelyen. Az 1035/1970. (VIII. 7.) Kormányhatározat alapján a székesfehérvári Felsőfokú Gépipari és Híradásipari Technikum híradásipari szakja beleolvadt a Gyengeáramú Karba, s kihelyezett tagozatként híradástechnikai, majd 1971-től számítástechnikai és számítógépgyártási szakembereket képezett, igazodva a város ipari hátteréhez.
A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola megalapításakor a Gyengeáramú Karon híradásipari, műszer és automatika, alkatrészgyártó, számítástechnikai eszközök szakon, az Erősáramú Karon villamos gépek és készülékek, automatika, villamosenergiaipari szakon oktattak. Az 1971/1972-es tanévben indult meg a műszaki tanár szak, mely mindkét karon valamennyi szakhoz kapcsolódott. 1973-ban került bevezetésre az első, egységes képzési struktúrájú tanterv a Gyengeáramú és az Erősáramú Karon.
Megalakulásakor a főiskola kari-tanszéki rendszerben működött. 1979-ben megváltozott a szervezeti felépítés, melynek következtében – általában két korábbi szakmai tanszékből – egy-egy szakintézet alakult, megszüntetve a kari tagozódást. 1991-ben a főiskola neve Kandó Kálmán Műszaki Főiskola elnevezésre változott, kifejezve ezzel a szélesebb képzési profilt. 1992-ben több intézet nevében módosításokat hajtottak végre és ezzel kialakult a főiskola szervezeti felépítése, mely 1999-ig nem módosult.
1987-ben a Kandó Főiskola megkapta az engedélyt a műszaki informatika szak indítására. A műszaki tanár szak tantervének bővítésével lehetőség nyílt az informatika szakon tanuló hallgatók részére a tanári szak felvételére. Az 1980-as fejlesztést követően a villamos üzemmérnök képzésben a tanterv – híradásipari, műszeripari és automatizálási, mikroelektronikai, alkatrész- és készüléktechnológiai, számítástechnikai eszközök, szervezés és számítástechnika alkalmazása, villamos gépek és készülékek, erősáramú automatika, villamosenergetika – szakokra és ágazatokra tagozódott. A műszaki tanár szak minden szakhoz kapcsolódott.
1991-ben az újonnan megalakult Társadalomtudományi Intézet posztgraduális képzés keretében megindította a vállalkozó menedzser képzést a végzett hallgatók számára. A képzés tapasztalatait felhasználva 1993-ban a főiskola megkapta a műszaki menedzser szak indítási engedélyt. Még ebben az évben a biztonságtechnika szakon is megindult a képzés, melyet a Budapesti Politechnikum keretében közösen indított a Bánki Donát, a Bolyai János Katonai, a Kandó Kálmán, a Könnyűipari és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola.
1993-ban kezdődött meg a képzés az integrált gépész-, villamosmérnök szakon a Bánki Donát Műszaki Főiskolával és az angliai Nottingham Trent University-vel közösen. A 6 féléves oktatás angol nyelven folyt, a végzett hallgatók megkapták a KKMF és a BDMF közös oklevelét, valamint a Nottingham Trent University BEng diplomáját.
Az 1996-ban életbe léptetett tantervek alapján a villamosmérnök szak automatizálási, elektronikus eszközök, híradástechnika, műszer-automatizálási, számítástechnikai, villamosenergetika, műszaki-gazdasági-informatikai szakirányán, a műszaki informatika szakon, valamint a műszaki menedzser szakon folyt a képzés. A villamosmérnöki szakon is 1997 őszétől lehetett jelentkezni a kooperatív képzésre, melyen a nappali tagozaton a 6 félévet eredményesen befejezett hallgatók vehettek részt. A jelentkezők 10 hónapos önkéntes szakmai gyakorlat keretében a hét négy napján mérnöki feladatokat láttak el a vállalatnál, míg egy napot a főiskolán töltöttek, ahol egy 150 órás képzésben részesültek.
A Könnyűipari Műszaki Főiskola
A Könnyűipari Műszaki Főiskola a 1972. évi 16. sz. tvr. alapján létesült a Felsőfokú Könnyűipari Technikum átszervezésével kapcsolatos átmeneti intézkedésekről szóló 1035/1972. (VIII. 27.) Mt. határozat figyelembe vételével, a Felsőfokú Könnyűipari Technikum átszervezésével.
Az alapítólevél értelmében nappali tagozatán három, esti, levelező tagozatán négy év volt a tanulmányi idő, melynek elvégzését követően a sikeres államvizsgát tett hallgatók végzettségük szakirányát feltüntető üzemmérnöki oklevelet kaptak. Az üzemmérnökök képzése a bőrfeldolgozóipari szakon (cipő-, bőrkonfekcióipari ágazat), a nyomdaipari szakon (nyomtató ágazat, formakészítő ágazat), a papíripari szakon (papírgyártó és feldolgozó ágazat), a ruhaipari szakon (gyártáselőkészítő és modellszerkesztő ágazat, technológus ágazat), valamint a textiltechnológiai szakon (fonó-, szövőipari ágazat és a kötő-, hurkolóipari ágazat) kezdődött meg.
A főiskola 1972 novemberétől a III. kerületi Doberdó úton átadott épületegyüttesben folytatta képzési tevékenységét. Az új épületet pénzhiány miatt kisebbre tervezték, majd pótlólagos beruházással 1977-ben 1038 m2-rel bővült területe. Ekkor kerültek kialakításra a bőr-, textil- és a papíripari laboratóriumok, a géptermek.
A főiskola első kísérleti tantervei a felsőfokú technikuméra épültek. Néhány év tapasztalata alapján az 1977-es évektől tantervmódosításra került sor, melynek célja az alapozó oktatás megerősítése volt, valamint, hogy a képzésük megfeleljen egy kétfokozatú képzés első szintjének. Az 1987-es oktatáskorszerűsítés legfontosabb feladatának a képzés technológus jellegének erősítését tekintette. 1995-től a textilipari képzés modulrendszerébe illesztve bevezetésre került minőségügyi tananyag, majd az országban először a KMF-en jelent meg a minőségbiztosító szakirány, mint graduális felsőoktatási képzés.
1995-ben indult útjára az élsportolói tagozat és nyert elismerést a sportmozgalom irányítói és szereplői körében. Az 1996/97. tanévtől a könnyűipari mérnökképzés mellett kiterjesztésre került az élsportolói tagozat a menedzser szakra. Az 1997/98-as tanévben 170 élsportoló jelentkezett és nyert felvételt. A főiskola élsportolói Olimpián, világ- és Európa bajnokságon, egyetemi-főiskolai világbajnokságon vettek részt, szereztek elismertséget és hírnevet az intézménynek.
A főiskolán az oktatási feladatok tanszéki keretben folytak. A Gépészeti Tanszéken oktatott tantárgyak alapozó jellegűek voltak, amelyekre szervesen ráépültek a szakmai tanszékek speciális tananyagai. A szakirányú képzés a Ruhaipari, a Textiltechnológiai, a Nyomdaipari, a Csomagolás- és Papírtechnológiai Tanszék oktatói működtek közre.
A XIX. század elején a magyar ipar, az iparos-képzés színvonala elmaradt a fejlett államokhoz viszonyítva. Elődeink közül többen tettek kísérletet a körülmények megváltoztatására. Közülük is kiemelkedik báró Eötvös József, a középfokú ipariskola eszmei megteremtője, aki vallás- és közoktatásügyi miniszterként kezdeményezte, hogy a kormány a fővárosban központi mintaiskolát szervezzen és hozzon létre a nagyipar előmunkásainak és művezetőinek képzésére.
Eötvös József megkezdett munkáját dr. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter folytatta, aki számos intézmény életre hívása mellett 1879-ben megalapította a Budapesti Állami Közép Ipartanodát.
Az újonnan alapított állami közép ipartanoda igazgatóságától a következő sorokat vesszük: A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium f. évi november hó 2-dik napján Bodzafa u. 28. sz. alatt egy közép ipartanodát nyit meg, amelyben a nagyipar számára előmunkások és művezetők képeztetnek.
(közlemény)
Dr. Trefort még egy olyan új intézményt alapított, amely hazánk ipari fejlődésére és az iskola életére is jelentős kihatással volt: létrehozta a Technológiai Iparmúzeumot. A két intézmény kezdeti működését követően Trefort a múzeumot és az ipartanodát szerves kapcsolatba hozta, az ipartanoda igazgatóját, Hegedűs Károlyt bízta meg a múzeum vezetésével és főfelügyeletével főigazgatói minőségben.
Igényként fogalmazódott meg, hogy a két intézményt közös épületbe telepítsék, melyre a Nagykörúton, a Népszínház épülete mögött, a tűzőrségi laktanya helyén nyílt lehetőség. Itt épült fel – ahogy a Pesti Napló krónikása írja – a magyar iparügy palotája, a Közép Ipartanoda és a Technológiai Múzeum új otthona.
Az 1896-os tantervmódosítás és a szervezeti szabályzat változtatását követően az iskola a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola címet kapta. A rendelet első paragrafusa szerint:
...célja és feladata, hogy a hazai gyáripar, a közlekedési vállalatok és a mezőgazdaság számára gépészeket, vegyészeket, művezetőket, előmunkásokat és általában olyan szakembereket képezzen, akik idővel önálló iparosokká, kisebb ipartelepeknek s gyáraknak vezetőivé, továbbá hogy a hazai fém- és vasipar, valamint a faipar azon ágaiban, amelyeket a tanítás körébe felvett – önálló mesterekké lehessenek.
1898-ban létesült a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola. A középfokú szakiskola képzésének célja az órás- és mechanikai ipar számára szakképzett munkásokat, segédeket, önálló iparosokat növelni, s ezáltal a hazai órás- és mechanikai ipart fejleszteni, különösen pedig annak korszerűvé tételéhez szükséges szakképzettséget terjeszteni. A szakiskola Budapesten, a Józsefvárosban, a Kisfaludy u. 26. szám alatt kezdte meg működését egy bérházban.
A Kisfaludy utcában az elhelyezés nagyon szűkös volt, ezért a Kereskedelemügyi Minisztérium és Budapest Székesfőváros 1901-ben – Pártos Gyula építőművész terve alapján – építtetett új iskolát a Tavaszmező utca 15. szám alatt. Az épület kapualjában elhelyezett márványtábla adta hírül az alapítókat az utókornak.
Főhomlokzatán, a szép ívű üvegmozaikban szecessziós betűkkel írva ma ez a felirat olvasható: M. K. Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola.
Az 1920/1921-es tanévben megváltozott az iskola neve; Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskola lett, ezzel is kifejezve az egyre erősödő elektrotechnikai irányultságot. Így vált az első intézménnyé Magyarországon, mely nevében is megjelenik az elektromos szó.
A közép-európai régióban Prágában alakult meg az első ismert egyetem 1348-ban. Ezt követte az 1364-es krakkói, majd az 1365-ös bécsi alapítás. Az első magyarországi egyetemet 1367-ben alapította Nagy Lajos magyar király Pécsett.
Budapest, a középkori Óbuda, illetve Buda és Pest az elmúlt évszázadok során mindig is meghatározó szerepet játszott az ország gazdasági vérkeringésében, az iskolai képzésben. Az egyházi és világi alapfokú, középfokú iskolák mellett a XII. századtól a kor igényeinek és színvonalának megfelelő felsőoktatási intézmény is működött Óbudán. 1395. október 6-án adta ki IX. Bonifác pápa Luxemburgi Zsigmond magyar király kérésére az Óbudai Egyetem első alapítólevelét, mely az ország második, a főváros első egyeteme lett.
A négy fakultásból álló Universitas Budensis alapító okirata nem maradt fenn. A pápai bulla a budai prépostság jövedelmeit az egyetem ellátására szánta. Az intézmény rövid működést követően, a kor belviszályai között feltehetően 1403-ban bezárta kapuit.
Zsigmond király a belviszályok elültével, a pápasággal való viszonya rendezését követően szükségét látta egy közvetlenül a befolyása alatt álló magyar univerzitás újra létesítésének. Kérésére 1410. augusztus 1-jén a pápa aláírta az Óbudai Egyetem újjáalapítására vonatkozó bulláját. Az egyetem négy klasszikus fakultással – szent teológia, a kánon- és polgári jog, az orvostudomány és a szabad művészetek – működhetett, mindazokkal a kiváltságokkal, amelyeket a nagy európai egyetemek, a párizsi, a bolognai, az oxfordi és a kölni élveztek. A pápai bulla a Vatikáni Titkos Levéltár másolataként maradt fenn. A pápai bulla magyar fordítását a korábbi kiadások figyelembe vételével átírta Prof. Dr. Érszegi Géza.
Hála Ulrich von Richentalnak, ismert az Óbudai Egyetem, a Studium generalecímere. Richental krónikájának több régi kézirata és korai nyomtatott kiadása látott napvilágot, a legismertebb az 1483-i augsburgi kiadásban nyomtatásban megjelent címer vágott pajzsán a felső, vörös mezőben zöld hármashalmon ezüst kettőskereszt nyugszik, az alsó, kék mezőben balról benyúló ezüst ingű kar kapcsos, barna kötésű, arany lapszélű, zárt könyvet tart. A könyv a hagyomány szerint a grammatika, a bölcsesség, a hírnév jelvénye volt, de azonosították az egyetem anyakönyvével vagy kiváltságainak a könyvével, sőt a Bibliával is. Ma is élő, átvitt értelemben jelenthette a tankönyvet, a bölcsesség birtoklásának, a tanulásnak, tudásnak a jelképét is.
Az Óbudai Egyetem megszűnését követően a mai Budapest területén több száz évig nem működött egyetem. Mátyás király Pozsonyban kísérletezett egyetemalapítással. A főváros akkor rendelkezett ismét egyetemmel, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek 1635-ben Nagyszombatban alapított intézményét 1777-ben Mária Terézia királynő Budára helyezte át.
Az Óbudai Egyetem 1410-es újjáalapításának 600. évfordulója alkalmából a mai Óbudai Egyetem a Zsigmond Király Főiskolával és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatával Zsigmond király szobrát állíttatta fel az egyetem központi épültével szemben lévő Óbudai Egyetem parkban. Az alkotás a Képzőművészeti Egyetemen készült, Csányi Katalin szobrászművész munkája.
A Szenátus az Egyetem döntési, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési jogkörrel rendelkező testülete. A Szenátus elnöke a rektor. A szenátust illetik meg a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai.
Az általános rektorhelyettes Dr. Gáti József címzetes egyetemi docens. Feladata a rektor akadályoztatása, érintettsége, a rektori tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a rektor helyettesítése. Ellátja az Egyetem rektorának általános helyettesítését és képviseletét a főhatóságoknál, hazai és nemzetközi szervezeteknél, valamint egyéb testületeknél.
Az általános rektorhelyettes közreműködik az intézményfejlesztési terv kidolgozásában, monitoring rendszerének összeállításában és a terv végrehajtásának monitorozásában. Kapcsolatot tart a fejlesztési programok végrehajtásában érintett regionális fejlesztési bizottságokkal, intézményekkel, társadalmi szervezetekkel. Az általános rektorhelyettes irányítja az intézményi akkreditációs folyamatokat, kapcsolato tart a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal. Ellátja a Minőségirányítási Bizottság és a Kommunikációs és Marketing Bizottság elnöki feladatait, összehangolja az egyetemi szintű rendezvények előkészítését, felügyeli és szervezi a szakmai, társadalmi kapcsolatokat, irrányítja a Rektori Hivatal operatív munkáját. A Konzisztórium titkáraként az ügyrendben foglaltaknak megfelelően gondoskodik az ülések előkészítéséről, közreműködik a lebonyolításban, szervezi a határozatok végrehajtását. Szakmailag irányítja és összehangolja az Egyetem beiskolázási kommunikációs és marketing tevékenységét.
Kutatási és nemzetközi rektorhelyettes
A kutatási és nemzetközi rektorhelyettes, Dr. Nádai László egyetemi docens. A kutatási és nemzetközi rektorhelyettes alapfeladata az Egyetem kutatási és tudományos, valamint nemzetközi tevékenységével összefüggő feladatainak intézményi szintű felügyelete, szervezése és koordinálása. A kutatási és nemzetközi rektorhelyettes − a rektor által átadott hatáskörben − felelős az Egyetem tudományos, kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiájának kialakításáért, a K+F színvonalának növeléséért, az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak kialakításáért, fejlesztéséért, e területeken a jogszabályoknak megfelelő működésért.
Hatáskörébe tartozik az Egyetem kutatási, tudományos, tudományszervezési tevékenységének felügyelete, ide értve az egyetemi K+F+I és publikációs tevékenységek nyilvántartásának és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásnak irányítását és felügyeletét; az Egyetem szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos szakmai tevékenységének felügyelete; az Egyetem pályázati, kutatáshasznosítási, innovációs, az Egyetem ipari szerepvállalásához kapcsolódó tevékenységeinek intézményi szintű koordinálása és felügyelete; a tudományos tevékenységgel összefüggő minőségértékelési rendszer irányítása; a könyvtár- és tartalomfejlesztés stratégiai kérdései; tudományos, kutatási célú ösztöndíjak biztosításának stratégiai kérdései; a karok tudományos konferenciáinak koordinálása; a Magyar Tudomány Ünnepe egyetemi rendezvényeinek szakmai felügyelete, koordinálása; a Tudományos Tanács elnöki feladatainak ellátása, a Tudományos Tanács tevékenységének felügyelete; a nemzetközi és hazai konferencia-részvételt támogató intézményi pályázati rendszer működtetése; az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak irányítása és koordinálása; a nemzetközi mobilitási és partnerségi programok fejlesztése és irányítása; a külföldi hallgatók toborzásához kapcsolódó tevékenység irányítása; az egyetemi stratégia és intézményfejlesztési terv kialakításának irányítása, annak kidolgozásban, monitoring rendszerének összeállításában, valamint végrehajtásában való közreműködés; azon stratégiai kezdeményezések beazonosítása, vizsgálata, értékelése és koordinációja, amelyek jelentős potenciális előnnyel járhatnak az Egyetem számára; az Egyetem üzleti kapcsolatainak koordinációja, elősegítése és felügyelete, az együttműködések súlypontjainak kialakítása; a hozzá tartozó tevékenységek szabályozásának kialakítása.
Regionális fejlesztési ügyekért felelős rektorhelyettes
Az Egyetem regionális fejlesztési ügyekért felelős rektorhelyettese Dr. Tick József egyetemi docens. Alapfeladata az Egyetem nyugat-, és közép-kelet-európai oktatási-, képzésfejlesztési-, és kutatási kapcsolataival, együttműködéseivel összefüggő feladatainak intézményi szintű felügyelete, szervezése és koordinálása.
Hatáskörébe tartozika a nyugat- és közép-európai országok társ felsőoktatási intézményeivel a kapcsolatfelvétel, közös pályázati, oktatási-képzésfejlesztési együttműködési lehetőségek feltárása; közös képzések, kettős oklevelek kiadási lehetőségeinek felkutatása, képzési programok átvételének előkészítése, a jó gyakorlatok kölcsönös megosztása, a kétirányú tudástranszfer elősegítése; regionális együttműködési megállapodások előkészítése, előterjesztése az egyetemi testületek elé, a megállapodások bevezetésének koordinálása; az intézményfejlesztési terv kidolgozásában és végrehajtásában való közreműködés.
Tevékenysége során a kutatási és nemzetközi rektorhelyettessel és az oktatási főigazgatóval való együttműködés, a programok kidolgozása során szoros kapcsolat fenntartása az Egyetem oktatási és kutatási szervezeti egységeivel.
Oktatási főigazgató
Az Óbudai Egyetem oktatási főigazgatója Kártyás Gyula c. egyetemi docens. Az oktatási főigazgató a rektor oktatási ügyekben illetékes helyettese, a rektornak közvetlenül alárendelten látja el feladatait. Az oktatási főigazgató − a rektor által átadott hatáskörben − felelős az Egyetem oktatási stratégiájának kialakításáért, az oktatási tevékenység színvonalának növeléséért és e területen a jogszabályoknak megfelelő működésért.
Feladatai közé tartozik az Egyetemen folyó képzési tevékenység koordinálásával kapcsolatos egyetemi szintű teendők ellátása, az ügyintézés felügyelete, szakmai irányítása és ellenőrzése, az oktatással kapcsolatos egyetemi szabályzatok tervezeteinek és módosításának tartalmi előkészítéseaz intézmény oktatási tevékenységének fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó koncepciók kidolgozása és végrehajtásának szervezése, a szakindítási, szakalapítási kérelmek előkészítésének egyetemi szintű koordinálása, a javaslatok elkészítése és Szenátus elé terjesztéseIrányítja az egyetemi szintű tantervi irányelvek kidolgozását, a tananyagellátással kapcsolatos feladatok. Ellátja a felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatos egyetemi szintű koordinációs feladatokat,felelős a Neptun rendszer adatállományának szakmai tartalmáért, a Neptun Hallgatói Tanulmányi, Információs és Pénzügyi Rendszer működtetését felügyeli rektor által átruházott jogkörben dönt a felvételi fellebbezési ügyekben, betartatja a hallgatói követelményrendszer szabályzat előírásait. Közreműködik az intézményfejlesztési terv kidolgozásában és végrehajtásában. Irányítja az oktatási tevékenységgel összefüggő minőségértékelési rendszert, különös tekintettel az oktatói munka hallgatói véleményezésére és az oktatói teljesítmény mérésére.
Az oktatási főigazgató kapcsolatot tart az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal.
Dékánok
A dékán a kar vezetője, törvényes képviselője, aki felett a teljes körű munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja. A dékán feladat- és hatásköre többek között a karon folyó képzési és tudományos kutatási, igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása, összehangolása, ellenőrzése, a kar rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok, vagyon és más források feletti jogszabályok szerinti rendelkezés, a kari szervezeti egységek irányítása. A dékán feladat- és hatáskörét részletesen a Szervezeti és Működési Rend szabályzata tartalmazza.
Az Óbudai Egyetem dékánjai karonként az alábbi személyek
Keleti Károly Gazdasági Kar (KGK) Dr. Medve András egyetemi docens
Neumann János Informatikai Kar (NIK) Dr. Molnár András egyetemi docens
Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar (RKK) Dr. Kisfaludy Márta egyetemi docens
Központ főigazgató
Az Óbudai Egyetem központjának, a Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központnak (TMPK) a vezetője Prof. Dr. Tóth Péter egyetemi tanár, aki felett a teljes körű munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja. A főigazgató feladat és hatáskörébe tartozik a központ törvényes képviselete, a központban folyó képzési és tudományos kutatási, igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása, összehangolása, ellenőrzése, a központ rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok vagyon és más források feletti – jogszabályok szerinti – rendelkezés. Irányítja a központ szervezeti egységeit, a központ főigazgató-helyettes munkáját.
EKIK IT elnök
Az Egyetem által létesített Egyetemi Kutató, Innovációs és Szolgáltató Központ (EKIK) több tudomány- és szakmai területen folytat tudományos kutató-fejlesztő-innovációs tevékenységet, valamint tudományszervezési és oktatási tevékenységet. Az EKIK a kutatási és nemzetközi rektorhelyettes irányítása alá tartozó önálló szervezeti egység
Az EKIK által folytatott kutatási, képzési és szolgáltató, valamint gazdálkodási tevékenységet öt főből álló Irányító Testület (IT) felügyeli és ellenőrzi. Az EKIK IT tagjait az EKIK Tanács javaslatára a Szenátus véleményének meghallgatásával a rektor bízza meg, elnökét az alakuló ülésen az IT tagjai közül maga választja meg.
Az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ Irányító Testületének elnöki feladatait Prof. Dr. Rudas Imre egyetemi tanár látja el.
Kancellária
Gazdasági igazgató
Az Egyetem gazdasági igazgatója Handl Gyula, aki szervezi az igazgatóság ügyviteli tevékenységét, megtervezi a költségvetési és egyéb központi pénzügyi forrásokat az egyetemi és a kari vezetéssel együttműködve. Gondoskodik az egyetemi bérgazdálkodás pénzügyi lebonyolításáról, a munkaügyi nyilvántartásokról és adatszolgáltatásokról, megszervezi és ellenőrzi a tervezést, a gazdálkodást, a számvitelt és az ezek alapjául szolgáló bizonylati rendszert, valamint az ezzel kapcsolatos ügyvitelt, kialakítja a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét, biztosítja a gazdálkodási és pénzügyi jogszabályok végrehajtását, betartását.
Gazdasági ügyviteli szolgáltatást nyújt a szervezeti egységeknek, azok bevételszerző tevékenysége elősegítésére, szakmailag felügyeli az önálló egységek gazdálkodási tevékenységét.
Műszaki igazgató
A műszaki igazgatói teendőket Balogh József műszaki igazgató látja el. Szervezi az igazgatóság ügyviteli tevékenységét, irányítja a Műszaki Osztály, a Beszerzési- Vagyongazdálkodási Csoport, valamint az Operatív Ügyek Csoportja tevékenységét.
Biztosítja az egyetemi beruházások szakszerű megszervezését és lebonyolítását, továbbá az Egyetem épületeinek állagmegóvását és szakszerű karbantartását. Gondoskodik az Egyetem beszerzéssel, vagyongazdálkodási tevékenységével összefüggő szabályzatainak, az informatikai szervezetek működéséhez szükséges szabályzatok, utasítások kidolgozásáról.
Az operatív igazgató feladatkörébe tartozik az Egyetem központi infokommunikációs szolgáltatásainak (így különösen: NEPTUN, Posszeidon, TÜSZ, könyvtári rendszer, Web, e-mail, internet, VOIP, e-Learning, biztonsági és autentikációs rendszerek) fejlesztése és üzemeltetésének irányítása. Szervezi és felügyeli az egyetem szociálpolitikai tevékenységét. Fejleszti az Igazgatóság szolgáltatásait, melyekkel az egyetem tudományos és oktatói munkáját segíti.
Belső ellenőrzési vezető
Az Egyetem belső ellenőrzési vezető feladata, hogy segítse az egyetemi vezetők és vezető testületek döntéseinek megfelelő előkészítését és végrehajtását, az Egyetem tevékenysége gazdaságosságának növelését, a belső tartalékok feltárását, a pénz- és egyéb eszközök helyes felhasználását, a jogszabályok és belső szabályzatok, intézkedések maradéktalan végrehajtását, a belső rend és a szervezettség javítását.
A belső ellenőrzési vezető a kancellár közvetlen irányítása alatt, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján látja el feladatát.
Könyvtárigazgató
Az Óbudai Egyetem Egyetemi Könyvtár szakirodalmi, információs, oktatási és kutatási feladatokat ellátó nyilvános egyetemi könyvtár, mely feladatát Berek László könyvtárigazgató vezetésével végzi.
A Könyvtár alapvető feladata az Egyetem oktató, kutató és tanulmányi munkájához szükséges szakirodalom tervszerű és folyamatos gyűjtése, állományba vétele, feltárása és szolgáltatása. A Könyvtár közreműködik a hallgatók könyvtárhasználati ismereteinek gyarapításában, az irodalomkutatási módszerek megismertetésében, segítséget nyújt az információs kultúra elsajátításához, nyilvános könyvtárként részt vesz az Országos Dokumentumellátó Rendszerben (ODR), ezáltal is biztosítva az Egyetem számára a teljes körű szakirodalmi ellátottságot.
Működteti és folyamatosan fejleszti az egyetemi tudásvagyon (oktatói, kutatói, hallgatói) közzétételét szolgáló intézményi repozitóriumot – Óbudai Egyetem Digitális Archívuma (ÓDA), elősegítve ezzel az Egyetemen létrejött publikációk és kutatási eredmények láthatóságát és bekapcsolását a nemzetközi adatbázisokba, gondozza és hitelesíti az Egyetem oktatói és doktoranduszai publikációs és hivatkozási adatait a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) – a hozzáférhető adatbázisok elhasználásával tudománymetriai szolgáltatást végez.
Kollégiumigazgató
Az Egyetem kollégiuma az intézmény oktatási, nevelési és szociális szolgáltató intézménye. A kollégium vezetője Visnyei László kollégiumigazgató, tevékenységének felügyeletét az intézményfejlesztési főigazgató látja el. A kollégium feladatai ellátása során különös gondot fordít az értelmiségi képzésre, a hátrányos helyzetűek támogatására, a kiemelkedő tehetségek gondozására, valamint a hallgatók közéleti szerepvállalásának elősegítésére. A kollégium, illetve a diákotthonok részeként vagy önállóan működő szakkollégiumok az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódóan saját programmal biztosíthatják a tehetséggondozást, a közéleti szerepvállalásra, az értelmiségi feladatokra történő felkészülést.
Meggyőződésünk, hogy napjainkban a sportnak, elsősorban a tömeg- és szabadidősportnak, Magyarországon – pedagógiai és egészségügyi szempontból egyaránt – kiemelt szerepe van.
A mai gyerekek és felnőttek tragikusan keveset sportolnak intézményes kereteken belül és kívül egyaránt, rossz fizikális, egészségügyi állapotban vannak, rengeteg az agresszív, káros szenvedélyekkel élő kallódó gyerek, tinédzser, depressziós felnőtt, a statisztikákban nyerő helyeket vívunk ki ezekben a negatív „rangsorokban”.
És szintén tény, hogy „a társadalom krónikus mozgáshiánya, illetve katasztrofális életmódja alapvetően nem csak anyagi, hanem főként szemléletbeli hiányosságokra vezethető vissza, ezen azonban lehet javítani… Egy nemrégiben végzett uniós felmérés szerint a fiatalok 35 százaléka azt mondja, azért nem sportol, mert nincs ideje, 25 százalék nem szeret, azt pedig, hogy ez költséges, létesítményigényes dolog lenne, csak 6 százalékuk említi. A mozgás szeretete tehát elsősorban szemlélet és nevelés kérdése.
A sport pozitív tulajdonságai nem csak a testre, hanem a lélekre és a szellemre is hatnak, a rendszeres mozgás számos, szinte azonnal érezhető pozitív változást idéz elő a szervezetben, s ha életünk természetes részévé válik, akkor nyilvánvalóan preventív hatása is van.
A sport nemcsak azért fontos, hogy később legyen kinek szurkolni az olimpián, a sport népszerűsítésére szánt forintok, minden túlzás nélkül állíthatóan, többek között az egészségügynek, az oktatásnak, a drogmegelőzésnek, a nyugdíjfolyósításnak, a bűnmegelőzésnek stb. szállítanak hasznos, értékes megtakarított forintokat. A sport ügye társadalmi kérdés, és társadalmi összefogásért kiált!
Hiszen az a gyermek, felnőtt, aki rendszeresen sportol, jobb fizikális, egészségügyi állapotba kerül, jobban teljesít az iskolában illetve a munkahelyén, pozitív életközösség tagjává válik, mely távol tartja a káros szenvedélyektől (drogtól, dohányzástól, alkoholtól), hasznosan vezeti le a felgyülemlő feszültséget, agresszivitást, lelkileg és szellemileg is kiegyensúlyozottabbá válik, tudatosabban éli az életét. Nem sok olyan dolog van, ami annyira előremutató, mint a sport.
Egyetemünk 4 telephelyen várja a sportolni vágyókat
Óbudai Egyetem TSI telephely: 1081 Budapest Népszínház u. 8.
Óbudai Egyetem TSI telephely: 1034 Bp. Doberdó u. 6.
Óbudai Egyetem TSI telephely: 1032 Bp. Kiscelli út 78-80.
Óbudai Egyetem TSI telephely: 1087 Budapest Tavaszmező u. 15-17.
English
Magyar
